Mintegy 34 milliárd forintnyi pótdíjat próbál a BKV behajtani a bliccelőktől, akiknek alig 20-30 százaléka fizeti be a bírságot - hangzott el a BKV csütörtöki háttérbeszélgetésén.
Siposné Sztankura Julianna pótdíjkezelési osztályvezető azt mondta: az 1-5 éves elévülési időn belül 880 ezer pótdíjazási ügyük van 15 milliárd forint értékben, ennél azonban jóval több, mintegy 19 milliárd forintnyi az elévülési időn túli pótdíjtartozása a BKV-nak. Az összesen 34 milliárdos kintlévőségből számításaik szerint 15-30 milliárd hajtható be. Az elmúlt évben 366 ezer esetben szabtak ki pótdíjat, becslésük szerint az utasok 20 százaléka fizette ki a kiszabott pótdíjat.
Elmondása szerint gondot jelent a pótdíjazásnál, hogy az ellenőrök nem hivatalos személyek, tehát nem kérhetik az utasokat okmányaik átadásra a személyes adatok rögzítése végett.

Sziebert György, a BKV jogi igazgatója arról tájékoztatott, hogy egy 1981-es minisztertanácsi rendelet értelmében a buszon, trolin és villamoson történt pótdíjazás elévülési ideje 1 év, ugyanakkor speciális jogszabály hiányában a HÉV-en, metrón és a kisföldalattin ez az idő 5 év. Hangsúlyozta, hogy az elévülés lejártával a pótdíjtartozás nem, csak a bíróság előtti követelhetősége szűnik meg, a szolgáltatónak ugyanúgy joga van továbbra is kérni a pénzét. Szerinte motiválni kell az utasokat a jegyvásárlásra és ehhez szankciórendszer kell, ezért emelték meg jelentősen a pótdíjakat. Kérdésre válaszolva közölte: ha az ellenőröktől is lehetne jegyet venni, akkor mindenki tőlük venne és a bérletpénztárakban senki, mondván, csak akkor vesznek jegyet, ha az ellenőr "elkapja" őket.