A nemrégiben közzétett adatok alapján - mint arról a NapiászOnline már beszámolt - a  budapesti Ferihegyi repülőtér ’unclear’, azaz nem tiszta kategóriába került át az ICAO, vagyis a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet biztonsági tesztjein, melyen a reptér közel egy tucat pontban találtatott hiányosnak.  A fokozott nemzetközi ellenőrzésekre egyébként azért volt szükség, mert még tavaly év végén egy nigériai utas az egyik Detroitból Amszterdamba tartó járatra pokolgépet tudott felvinni - a biztonsági ellenőrzések során pedig ez észrevétlen maradt.

- Szerencsétlenségünkre éppen a Ferihegyi reptér volt az első, ami ennek a fokozott ellenőrzésnek „áldozatul esett”. A magyar reptér visszaminősítése azért is különösen kínos, mert Magyarország hamarosan az EU soros elnöke lesz - mutatott rá Márton Attila. - De ami még talán ennél is fontosabb: ezentúl a Ferihegyről érkező utasok extra biztonsági procedúrákra számíthatnak az uniós reptereken , ami hosszabb távon komoly bevételkiesést eredményezhet a repülőtér üzemeltetőinek, így ugyanis a hazánkból indulók nagyobb eséllyel választják majd a környező országok reptereit.

A sajtótájékoztatón a légügyi biztos elmondta, hogy a reptéri biztonság felügyelése az üzemeltető feladata, így azon intézkedések foganatosítása is az ő dolguk lesz, amelynek eredményeként visszanyerhetjük a ’clear’ (’tiszta’), vagyis biztonságos minősítésünket.

Ugyan a repülőtér feletti tulajdonosi jogkört annak privatizálása óta a magyar állam csupán 25% +1 szavazat arányban gyakorolhatja, a többi pedig a Budapest Airport Zrt.-t illeti meg - ami mintegy 75%-os külföldi tulajdonrészt jelent -, a magyar kormány feladatának tekinti, hogy egy minél hatékonyabb együttműködés keretében megszülethessenek azok a konszenzusok, amelyek a reptér pozitív visszaminősítését segítik elő. Éppen ezért Márton Attila arra vonatkozóan készül javaslatot tenni, hogy a Légügyi Igazgatóság a Nemzeti Közlekedési Hatóságtól elkülönítve, önállóan járhasson el ebben a kérdésben a reptér üzemeltetője felé, vagyis a Légügyi Igazgatóságnak legyen állami jogköre és adhasson utasításokat a BAP Zrt.-nek. A légügyi biztos elképzelése szerint a következőképpen valósulhat meg a visszaminősítést elősegítő folyamat: ha a reptér üzemeltetője módosít az elégtelennek talált eljárásokon, majd ezt jelentik a Légügyi Igazgatóságnak, akkor egy nagyjából 6 hetes ellenőrzési időszak veheti kezdetét. Ebben az időszakban a hazai szervek előre be nem jelentett (ún. „fedett”) ellenőrzéseket tartanak majd. Ezután elkészülhet egy tételes jelentés az Unió felé, amely a konkrét változásokról számol be. Ennek elbírálása után végül az EU-nak lesz joga egy hasonló ellenőrzési időszakban megvizsgálni reptér működésének biztonságát.

Mindezekkel együtt Márton Attila nagyjából 6 hét - 3 hónap közötti időtartamra teszi azt a folyamatot, ami alatt vissza tudjuk nyerni a reptér biztonságos minősítését. A biztos szerint az optimizmusra az ad okot, hogy a leminősítés napvilágra kerülését követően szinte azonnal összeállt egy vizsgálóbizottság az összes érintett szerv közreműködésével, és az együttműködés valóban sikeresnek bizonyul, a konszenzusra jutás nem okoz gondot a különböző résztvevőknek. A másik tényező, amivel az optimizmust magyarázza, éppen az ország közelgő soros elnöksége az EU-ban (2011 januárjától júniusáig állhatunk majd a közösség élén), mert nyilvánvalóan szorít az idő, az pedig mindannyiunknak közös érdeke, hogy a Ferihegyi reptér körüli helyzet ne billentse negatív irányba az EU soros elnökének megítélését…