Leszögezte: mind a 27 EU-tagállam tett felajánlást a kétnapos brüsszeli értekezleten. Mint Bajnai Gordon miniszterelnök bejelentette, Magyarország összesen hatmillió euróval támogatja a fejlődő országok éghajlatvédelmi erőfeszítéseit a 2010-2012 közötti három évben. Az első évben egy, a másodikban kettő, a harmadik évben (2012-ben) hárommillió euró lesz a magyar hozzájárulás. Bajnai Gordon hangsúlyozta: a koppenhágai klímavédelmi ENSZ-konferencián meg kell mutatkoznia mások erőfeszítési készségének is.    

"Európa az élen jár, viszi a zászlót, de nem érezzük, hogy mindenki követne" - jegyezte meg a magyar miniszterelnök. Elképzelhetőnek nevezte, hogy a jövő hét második felében csúcsszinten záruló koppenhágai értekezlet mentén az EU-országok vezetői még egy csúcstalálkozót tartanak a dán fővárosban, ahol véglegesítik vállalásaikat. Fredrik Reinfeldt megerősítette: az unió fenntartja azt a vállalását is, miszerint kész 2020-ra 30 százalékkal csökkenteni károsanyag-kibocsátását az 1990-es bázisszinthez képest. Ennek azonban feltétele, hogy más nemzetközi szereplők hasonlóan ambiciózus vállalásokat tegyenek - ellenkező esetben az uniós kötelezettség csak 20 százalékra rúg.    

Az unió számításai szerint a fejlődőknek 2010-2012 között évente összesen 5-7 milliárd eurónyi segítségre van szükségük. A brüsszeli tárgyalások végső eredménye szerint ebből vállal az unió 2,4 milliárd eurót. José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke a csúcstalálkozót lezáró sajtótájékoztatón hangoztatta: nagyobb összeg gyűlt össze az önkéntes felajánlásokból, mint amennyire az ülés előtt a svéd elnökség számított.    

A keret mindazonáltal uniós központi pénzt, illetve olyan forrásokat is tartalmaz, amelyeket a tagországok már korábban elkülönítettek a fejlődők segítésére nemzeti büdzséjükben - Reinfeldték kitérő választ adtak arra a kérdésre, mekkora ennek pontos mértéke. A brüsszeli csúcstalálkozón a legnagyobb felajánlásokat a legnagyobb tagországok tették: Németország, Franciaország és Nagy-Britannia évente egyaránt 420 millió eurót vállalt. Korábbi közlések szerint Svédország a három évre összesen 800 millió, Spanyolország és Hollandia 300-300 millió, Dánia 160 millió, Belgium 150 millió, Ausztria 120 millió eurót ajánlott fel. Az uniós remények szerint a brüsszeli EU-csúcs eredménye lökést adhat a Koppenhágában folyó csúcsszintű klímatárgyalásoknak is.    

A 2012 utáni években a fejlődő országok az említetteknél jóval nagyobb támogatásra szorulnak majd, erről várhatóan a koppenhágai csúcstalálkozón születő megállapodás rendelkezik majd. Nemzetközi környezetvédelmi szervezetek pénteken üdvözölték az uniós elkötelezettséget a klímavédelmi célok mellett, de arra mutattak rá, hogy a felmelegedés elleni hatékony védekezés hosszabb távon jelentősebb kibocsátás-csökkentési mértékeket és magasabb finanszírozást igényel majd.