Az oktatási tárca vezetője a most első alkalommal megrendezett rektori találkozón hangsúlyozta: az elmúlt években nemcsak a gazdaság, hanem az oktatás és a kultúra területén is új távlatok nyíltak a két ország kapcsolatában. 

A miniszter felidézte az ELTE-n a Konfucius Intézet megnyitását, amely mára a kínai nyelv és kultúra jól működő központjává vált. 2007-ben Kínában több hónapos magyar kulturális fesztivál volt, s két éve Pekingben és Sanghajban magyar kulturális diplomaták tevékenykednek - sorolta.

Hiller István a kínai oktatási szakembereknek beszélt arról is, hogy a magyar felsőoktatásban az elmúlt két évtizedben a hallgatói létszám a négyszeresére nőtt. Ez a mennyiségi változás fontos volt, de mára a magyar felsőoktatás egyértelműen a minőségre helyezi a hangsúlyt.

Mészáros Tamás, BCE rektora kiemelte: az egyetem fokozott figyelmet fordít Kínára és a kínai stúdiumokra. Elmondta: 2007-től működik az alma mater keretei között a Kína közigazgatás, gazdaság és társadalomkutató központ, ahol évente több száz diák hallgat kínai tárgyú előadásokat és tanulja a kínai nyelvet. Jelenleg az egyetemről kilencen tanulnak ösztöndíjjal Kínában.

A rektor összegzése szerint a magyar-kínai kapcsolatokban az elmúlt négy-öt évben történtek kiváló alapot nyújtanak az egyetemek számára a Kína-stratégia kialakítására. Magyarország a legalkalmasabb európai ország, hogy Kínát és Európát közelebb hozza egymáshoz - mondta, reményének adva hangot, hogy ebben a magyar egyetemek szellemi vezetők lehetnek.
    

Gao Jian, Kína meghatalmazott nagykövete arról beszélt: azt szeretnék, hogy a felsőoktatási kapcsolatokban új fejezetet nyissanak, és az együttműködést, valamint a cserekapcsolatokat erősítsék Magyarországgal. A fórummal egy időben az egyetem aulájában mintegy 30 kínai felsőoktatási intézmény mutatta be csere- és ösztöndíj-programját az érdeklődőknek.