Újabb közleményt adott ki a Főpolgármesteri Hivatal a BKV-engedély felfüggesztése kapcsán. Nem igaz az a híresztelés, hogy a Nemzeti Közlekedési Hatóság csak a HÉV és a libegő működési engedélyét vonta meg, holott az NKH hat határozatot hozott, és a BKV összes vasúthatósági engedélyét megvonta, ebbe beleértendő a HÉV és a libegő mellett a metrók, a villamosvonalak és a fogaskerekű is – mondta a Fővárosi Közgyűlés rendkívüli ülését megelőző sajtótájékoztatóján Tarlós István, Budapest főpolgármestere. „Ne zavarjuk össze a közvéleményt elképzelt történetekkel, szeretném, ha ennek a világnak vége lenne” – jegyezte meg.

A főpolgármester felidézte a hatósági döntés előzményeit. Mint elmondta, a vasúti közlekedésről szóló törvény szerint a működési engedélynek az a feltétele, hogy a kérelmező megfeleljen a pénzügyi teljesítőképesség jogszabályban meghatározott feltételeinek. A BKV ezen előírások teljesítése érdekében 2010. május 27-én (vagyis még bőven az előző városvezetés időszakában) küldte el az NKH-nak a 2009-es beszámolóját. Tarlós István nyomatékosította, hogy a hatóság által vizsgált időszak is a megelőző kurzushoz kapcsolódik, ezért a főpolgármester „érdekesnek” tartja a szocialisták részéről ez ügyben elhangzott nyilatkozatokat.

A főpolgármester ismertetése szerint az NKH 2010. június 15-én hozott végzésében (amelyet e hatóság egyik főosztályvezetője jegyzett) adatszolgáltatásra hívta fel a BKV-t, a közlekedési vállalat ugyanis a hatóság szerint nem teljes körűen szolgáltatta a kért adatokat.  Az újabb, kért dokumentumokat a BKV 2010. július 21-i dátummal küldte meg a hatóságnak. Kocsis István BKV vezérigazgató szerint – emlékezetett Tarlós István - a becsatolt iratok megfeleltek a korábbi években a hatósághoz benyújtott iratoknak, vagyis a közlekedési társaság a korábbi gyakorlat szerint járt el. Az NKH újabb végzése 2010. szeptember 20-án született, amelyben egy keszthelyi illetőségű szakértőt rendelt ki annak megvizsgálására, hogy a BKV által küldött dokumentumok alapján biztosíthatók-e a jogszabályban meghatározott pénzügyi feltételek maradéktalan teljesülését. (A főpolgármester ezzel kapcsolatban feltette a kérdést, vajon miért kell egy budapesti mamutvállalat ellenőrzésére egy keszthelyi szakértőt kijelölni, aki egyébként már tavaly is vizsgálta a BKV-t?) A szakvélemény elkészítésére az NKH 2010. okt. 15-öt jelölte meg határidőként. Az elkészült szakvéleményt a BKV vezérigazgatója szerint a közlekedési vállalat 2010. november 2-án kapta meg.

A főpolgármester nehezményezte, hogy az októberben megválasztott új városvezetés még mindig nem kapott az egész folyamatról egy árva szó információt sem, Tarlós István ezért is rendelt el az ügyben belső vizsgálatot.

A közlekedési hatóság 2010. november 5-én hozott újabb (nem megfellebbezhető) végzést, amely három nappal később jutott el a BKV jogi igazgatójához. A végzés szerint hatósági eljárás indul a BKV összes vasúthatósági engedélyére vonatkozóan, az eljárásra 45 munkanapos határidőt rögzítettek. Ezt a végzést a közlekedési társaság menedzsmentje november 8-án kapta meg, az NKH pedig még ugyanaznap, vagyis egyetlen munkanap alatt meghozta az eljárást lezáró határozatát. Tarlós István főpolgármester szerint „figyelemre méltó ez a sietség, holott 45 napja lett volna a hatóságnak az eljárás lefolytatására”.

A főpolgármester arra is emlékeztetett, hogy a hitel- és adósminősítők elmúlt években született nyolc jelentéséből hét abszolút negatívan minősítette a BKV-t.

Tarlós István szerint az üggyel kapcsolatban összegezve az állapítható meg, hogy a BKV a kötelezően becsatolandó mellékleteket, adatokat nem küldte el teljes körűen a hatóságnak, „megvizsgáljuk, hogy miért”. Az NKH-hoz elküldött igazoló dokumentáció alapját egyébként a közlekedési társaság 2009-es beszámolója és 2010-es üzleti terve képezi. Vagyis a főpolgármester szerint az elmúlt évek gazdálkodása vezetett ahhoz, hogy az NKH végül úgy ítélte meg, hogy a következő 12 hónapra a cég nem tudja teljesíteni pénzügyi kötelezettségeit, azaz a hatóság a BKV 2010-es üzleti tervének nem adott kellően hitelt.

Tarlós István úgy vélte, a közlekedési hatóság döntése nem minden szempontból érthető. A BKV ugyanis a korábbi évek gyakorlatát folytatta. Érthetetlennek nevezte a főpolgármester, hogy az NKH korábban a BKV pénzügyi helyzetére hivatkozva ilyen döntést nem hozott, sőt a szintén anyagi nehézségekkel küzdő MÁV-ot érintően sem.  „Az egész akció és annak időzítése legalábbis különös. Mindez csupán három héttel az új városvezetés eskütétele után történt meg, miközben a hatósági jelentés kimondja, hogy az elmúlt évek gazdálkodásának az eredménye a BKV katasztrofális pénzügyi  eredménye (üzleti adósságállománya megközelíti a 80 milliárd forintot, és 700 milliárd feletti a belső eladósodottság). „Ezzel a pénzügyi örökséggel vettük át a BKV-t. A hatóság eljárása kétségtelenül különös, a teljes fővárosi közösségi közlekedés megbénításához álltunk közel. A hatóságot felügyelő minisztérium vezetője, Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter sem tudott a határozatról a városvezetés szintén nem kapott egy árva szó tájékoztatást sem” – közölte Tarlós István. Hozzátette, ismeretei szerint az NKH szóban forgó határozata aligha marad érvényben. Néhány napon belül pedig eldől az is, hogy az ügynek az BKV-nál milyen következményei lesznek. Felmerült az a kérdés, hogy Kocsis István vezérigazgató maradhat-e a posztján” – mondta a főpolgármester.