A már korábban bejelentett vizsgálat  általános eredményei mellett kedden több országban egyszerre mutatták be ennek egyik „alvizsgálatát”, amely a digitális szövegértést mérte fel a 15 éves diákok körében. A 16 OECD-országban végzett felmérés szerint Magyarország a 12-14. helyen áll, Spanyolországgal, Lengyelországgal és Ausztriával hasonló helyen.

A hagyományos szövegértési kategóriában Magyarország a 13-22. helyet foglalta el a 34 OECD-ország között. Matematikából és természettudományos ismeretekből továbbra is az átlag körüli a teljesítményünk

A 2000-ben indult PISA-vizsgálatokban először tapasztalhattunk pozitív változást 2009-ben, a magyar tanulók átlageredménye a szövegértésben 12 ponttal nőtt az elmúlt évekhez képest. Ezzel utolérték például svéd, ír és francia, illetve lehagyták spanyol, osztrák, olasz és görög társaikat, együtt fejlődtek a német, portugál, lengyel és liechtensteini gyerekekkel. Tapasztalatok alapján leginkább a korábban gyengébb tanulók teljesítménye nőtt. A funkcionális analfabétának tekinthető 15 évesek aránya 2006-ban még 20 százalék fölött volt, tavaly "csak" 17,6 százalék. (Más megfogalmazásban: még mindig minden hatodik diák funkcionális analfabétaként kerül ki az iskolából.)

Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár kedden a digitális szövegértéssel kapcsolatban fontosnak nevezte, hogy az eszközközpontú informatikai fejlesztéseket a tudás, elsősorban a pedagógusok digitális íráskészségének fejlesztése kövesse.

Továbbra is jellemző a magyar iskolarendszerre, hogy a családi háttér erősebben befolyásolja a tanulók eredményeit, mint a legtöbb országban. Igaz ez mind a hagyományos területekre (olvasás-szövegértés, matematikai eszköztudás, természettudomány), és igaz ez a digitális írásbeliséggel kapcsolatos kompetenciákra is. Ez utóbbira természetesen erősen hat, a család szocio-gazdasági helyzetével is összefüggő faktor, internethez, számítógéphez való hozzáférés is.