A termelői árak csökkenése miatt az uniós gazdák hónapok óta elégedetlenkednek, a mostani csúcstalálkozóhoz időzítve is tüntetéseket tartottak. A brüsszeli bizottság eddig azon az állásponton volt, hogy a piac folyamatos figyelésén túl nagyobb beavatkozásra nincs szükség. A termelőknek kedvező kisebb intézkedésekről - köztük az év végi kifizetések előbbre hozásáról - a bizottság már döntött, de a korábban elhatározott reformok módosítását, így a termelési kvóták emelését eddig elutasította.

A zárónyilatkozat foglalkozik Lettország helyzetével is. A tervezetben a vezetők a Rigának jóváhagyott keret következő, 1,2 milliárd eurós részletének gyors átutalása mellett foglalnak állást. A kormányfők egyúttal üdvözlik a Lettországban elfogadott új intézkedéseket az államháztartás konszolidálására. Lettországot a nemzetközi pénzügyi válság különösen súlyosan érintette. Az EU és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) tavaly 7,5 milliárd eurós készenléti hitelt hagyott jóvá számára, de ezt - Magyarországhoz hasonlóan - csak részletekben hívhatja le a gazdasági helyzettől és a kormányintézkedésektől függően.

A nyilatkozattervezet megerősíti, hogy az uniós vezetők támogatják az európai pénzügyi piac tervezett reformját. A várható lépések között szerepel új uniós szervek létrehozása is legkésőbb a jövő évben. Az új testületek feladata lesz egyebek között a pénzügyi rendszert veszélyeztető kockázatok kiszűrése, a pénzügyi piacokat fenyegető veszélyek időben történő jelzése.

Megerősítenék a már létező banki, biztosítási, valamint értékpapír-piaci uniós felügyelő testület hatáskörét is, és a nemzeti hatóságokkal közös hálózatba vonnák ezeket. A tervezet - nyilvánvalóan brit ráhatásra - azt is leszögezi, hogy az új struktúra kialakítása "nem lehet hatással az egyes nemzeti költségvetésekre".