Ez a végső verzió - remélhetőleg

"A gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés alapján a hiteladós által havonta fizetendő törlesztő részlet összege nem haladhatja meg a hiteladós által fizetendő, a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka alatti utolsó törlesztési kötelezettség összegének 15 százalékát" - olvasható a hétfői Magyar Közlönyben megjelent 163/2011.-es kormányrendeletben. Talán ez az egy mondat a legfontosabb része a jogszabálynak, hiszen tisztázza azt a félreértést, amit a kormánynak a múlt héten nem sikerült tisztáznia szóban.

Korábban a kormányzati kommunikációért felelős államtitkár kerekperec kijelentette, hogy 2015 után sem növekedhet 15 százaléknál nagyobb mértékben az árfolyamgátat igénybe vevők törlesztőrészlete. Pénteken aztán a kormány honlapján megjelent egy közlemény, ami már a mostani rendeletben szereplő megfogalmazást használta és hozzátette, hogy "egyébként a devizakölcsönök törlesztése a mindenkori árfolyamon történik".

A két megfogalmazás közti különbség abból adódik, hogy ha a kormány 15 százalékban limitálta volna az emelkedés mértékét, akkor ha mondjuk 220 forint lenne a frank 2015. januárjában, akkor továbbra sem a tényleges árfolyamon fizetnének a frankhitelesek, hiszen a 220 forint több mint húsz százalékkal haladja meg a 180 forintos rögzített árfolyamot. A rendeletben szereplő meghatározás szerint viszont 2015-től mindenki áttér a reális árfolyamra, és ezen felül nem emelkedhet 15 százaléknál jobban a részlet.

Akár 30 évvel is kitolható a futamidő

A pénzügyi intézmény a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés futamidejét és a havonta esedékessé váló törlesztő részlet összegét az e rendeletben meghatározott szabályok alkalmazásával, a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka záró időpontjában fennálló tartozás figyelembevételével egyoldalúan jogosult meghatározni - olvasható a rendeletben. Azaz ha valaki tovább törlesztené a gyűjtőszámlahitelét, mint az eredeti kölcsönét, akkor automatikusan meghosszabbítható a futamidő. Ha pedig valaki úgy érzi, hogy ő 15 százaléknál nagyobb törlesztőrészlet-emelkedést is kibír, az írásban kérvényezheti ezt a bankjától a kívánt havi összeg megjelölésével.

"A pénzügyi intézmény a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka záró időpontjától számított 15 napon belül írásban értesíti a hiteladóst a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés futamidejéről és az első kamatperiódusra érvényes havi törlesztő részlet forint összegéről" - szól a hétfőn közzétett jogszabály.

A gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés futamideje legfeljebb 30 évvel haladhatja meg a devizakölcsön eredeti futamidejét. A devizakölcsön és a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés futamideje legfeljebb a hiteladós 75. életévének betöltéséig terjedhet.

15 százalék vagy 35?

A kormány eddig mereven ragaszkodott ahhoz a szóbeli kommunikációjához, hogy a hároméves átmeneti időszak végén sem emelkedhet 15 százaléknál jobban a törlesztőrészlet összege. Ez a megfogalmazás azonban így nem igaz. Illetve akkor igaz, ha 2015. januárjában 180 forint  alatt lesz a svájci frank árfolyama, ami egyáltalán nem biztos.

Abból a feltételezésből kiindulva, hogy mondjuk 220 forint marad egy frank a következő három évben, az látszik, hogy egy átlagos, tipikus hitel esetében akár 35 százalékos is lehet a növekedés a törlesztőrészletben. Hiszen egyrészt vissza kell állni a piaci árfolyamra, ami nagyjából húsz százalékos pluszterhet jelent, majd erre jön még rá a további 15 százalékos növekedés a gyűjtőszámlán felhalmozott összeg törlesztéseként.

Ezek alapján pedig a most árfolyamrögzítést kérőknek tényleg nem marad más esélyük, mint imádkozni azért, hogy a következő három évben lecsengjen a piacon a frank iránti féktelen étvágy és jelentősen gyengüljön az alpesi deviza. Persze a magyar háztartások pénzügyi tudatosságát ismerve nem lenne meglepő, ha a többség csak 2014. októbere-novembere körül szembesülne azzal, mennyire is fog emelkedni a törlesztőrészletük néhány hónap múlva.