A kisebbségi ombudsman sajtótájékoztatóján kijelentette, az Alkotmányba ütköznek a települési önkormányzatok olyan értelmű döntései, melyek a rendszeres szociális segély kifizetését munkavégzés, a gyermekvédelmi támogatás nyújtását pedig az iskolába járás feltételéhez kötik. Az Alkotmány ugyanis kimondja, hogy helyi képviselőtestület olyan rendeleteket nem alkothat, amelyek ellentétben állnak magasabb szintű jogszabállyal. Az önkormányzati törvény önkormányzati feladatként írja elő a szociális alapellátásról való gondoskodást. Kállai kijelentette, hogy a Szociális törvény pedig „nem ad felhatalmazást arra, hogy az önkormányzat a szociális ellátások igénylésének törvényi feltételeit bővítse”. A helyi önkormányzatok tehát túllépik rendeletalkotási jogkörüket azzal, hogy olyan munkavégzést határoznak meg szociális rendeletükben, ami nem felel meg a Szociális törvény hatályos előírásainak. Azzal, hogy a helyi rendeletek a Szociális törvény rendelkezései szerinti rászorulókat zárnak ki a segélyezettek köréből, sértik az Alkotmány szerinti szociális biztonsághoz fűződő jogot is.

Nincs törvényes lehetőség arra sem, hogy a gyermek iskolába vagy óvodába járásától tegyék függővé a gyermekvédelmi támogatás folyósítását. Az Alkotmány azt is kimondja, hogy a Magyar Köztársaságban minden gyermeknek joga van a családja, az állam és a társadalom részéről arra a védelemre és gondoskodásra, amely a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges. Mindenfajta kedvezmény kizárólag a gyermek érdekeit szolgálja, helyi rendelet útján nem vonható el még a szülők felróható magatartása miatt sem. Amennyiben a szülők nem gondoskodnak megfelelően gyermekükről, akkor kizárólag az erre hivatott intézményrendszer jogosult reagálni. „A vizsgált önkormányzati rendeletek nem segítik a gyermekek óvodába, iskolába járását, csak tovább rontják a családok szociális helyzetét, amivel lényegében a gyermekeket büntetik” – szól az ombudsmani indoklás. Kállai szerint a helyi önkormányzatok ezen kívül tudatosan megsértették a jogállamiság elvét, amikor olyan rendeletet hoztak létre, amelyről tudták, hogy alkotmány- és törvényellenes. „Ennek egyik motiválója az, hogy megtakarítsák a közhasznú munkáért fizetendő bért és járulékait. Így az emberek, bár valójában munkát végeznének, továbbra sem válhatnának a „társadalom hasznos tagjává”.