Bár végleges adatok csak a pótfelvételik lezárultával lesznek, az eddigi adatok szerint csak a tudományegyetemi karok centrumába 63 fogyatékkal élő hallgató jelentkezett, miközben eddig az egész egyetemen 110 volt a számuk. Jávor András elmondta: többletfeladatok az épületek felújítása és akadálymentesítése, jeltolmácsok alkalmazása, valamint a látássérültek jobb kiszolgálása miatt adódnak. Braille-írásos feliratok kihelyezésével és a könyvek digitalizálásával igyekeznek a látássérült hallgatók tanulását segíteni. Berényi András, a Debreceni Egyetem mentálhigiénés programjának koordinátora az MTI-nek elmondta: az egyetem minden beruházásánál figyelembe veszik a fogyatékkal élők szempontjait, főleg az akadálymentesítésnél, bár ezt több campuson lassítja, hogy sok a műemlék jellegű épület. Az egyetem két programot hajtott végre idén a fogyatékkal élők érdekében. Elsőként bevezették a jegyzetelő szolgáltatást a Fogyatékos Személyek Közalapítvánnyal együttműködve: a hallássérült hallgatóknak készítenek jegyzeteket az előadásokon az erre önként jelentkező csoporttársak. Ez a program a Rochesteri Egyetemről indult, az önkénteseknek egy tanfolyamot kell elvégezniük ahhoz, hogy részt vehessenek a szolgáltatásban. A második jelentős fejlesztés a campusok és a lakóhely közti közlekedést segíti: az egyetem akadálymentesített kisbuszt vásárolt, ezzel szállítják a mozgássérült diákokat az egyesület munkatársai.

Berényi András kiemelte: 2010-től várhatóan a parlament elfogadja az új törvényt, melynek egyik legfőbb eleme a magyar jelnyelv önálló nyelvként történő elismerése, illetve a magyar jelnyelvet használó hallássérült emberek közösségének nyelvi kisebbségként történő definiálása. Így lehetőség nyílhat arra, hogy magyar jelnyelvet tanuljanak második idegen nyelvként az egyetemi hallgatók. Saját terveikről szólva megemlítette, hogy a fogyatékkal élő hallgatóknak laptopokat és tanulást segítő eszközöket szereznek be.