Amíg a munkanélküliségi adatok nem javulnak, addig a válságnak nincs vége - jelentette ki a  kormányfő, aki New Yorkból közvetlenül érkezett előadást tartani Zalakarosra. Véleménye szerint a gazdaság ösztönzését még nem lehet abbahagyni, és ezt javasolta a magyar kormány az Európai Unió képviselőinek, akik a G-20-as tanácskozásra indultak Pittsburghbe. A jelenlegi válság következménye, hogy a vezető gazdasági hatalmak által most felhalmozott hiányokat finanszírozni kell, és az erre fordított összegek kiszorító hatást fejtenek ki - magyarázta Bajnai Gordon, hozzátéve, hogy a megtakarításokat az államok élik fel, a vállalkozásoknak így kevesebb forrás jut. Egy másik probléma, hogy ha az amerikaiak évente 1.300 milliárd dollárral kevesebbet "fogyasztanak", akkor a felvevőpiacok beszűkülnek - tette hozzá. A válságból a kormányfő véleménye szerint nem lehet kijutni bezárkózással, tehát a "globalizációs folyamatnak nincs alternatívája". Bajnai Gordon a magyar gazdaság helyzetét elemezve elmondta: mindennek az alapja a makrogazdasági egyensúly, amely ha megbomlik, a növekedés látja a kárát. Ha valaki azt mondja, hogy az egyensúly megbontásával lehet küzdeni a válság ellen, "az szembemegy az autópályán sok száz autóval" - mondta, hozzátéve: aki ma Magyarországon az egyensúlyi problémákat félresöpri, az 1,7 millió devizahiteles vagyonát veszélyezteti. Kijelentette: a legfontosabb ma Magyarországon a foglalkoztatás javítása, "érdemi, jelentős és fenntartható, piaci alapú" növelése. A jelenleg 56 százalék körüli foglalkoztatási arányt az unió átlagszintjére, legalább 65 százalékra kellene javítani.  Bajnai Gordon kifejtette: a magyar gazdaság az idén és jövőre összesen 7,5 százalékkal esik vissza, vagyis "közel egyhavi jövedelem esik ki a két évi recesszió miatt". Mindezek okán további jelentős költséglefaragásra van szükség, "idén és jövőre a GDP 5 százalékát kitevő csökkentést kell végrehajtani", hogy tartani lehessen az egyensúlyt. A közgazdász vándorgyűlésen a miniszterelnök megismételte a nyugdíjrendszer parametrikus reformjának szükségességét, amely biztosítja a hosszú távon való fenntarthatóságát. Hozzátette, hogy a szociális, egészségügyi és oktatási rendszer több mint tíz éve halogatott reformjának elmaradása "az ország versenyképességét folyamatosan erodálta".

A következő tíz év legsúlyosabb politikai kérdése Magyarországon a romák integrációja lesz, amely nélkül nem lehet előrelépni - jelentette ki Bajnai Gordon. A miniszterelnök azt mondta: ma a lakosság mintegy hat százalékát kitevő roma népesség körében minden statisztikai átlag "drasztikusan rosszabb" mint az ország átlaga, ugyanakkor a társadalom leggyorsabban növekvő csoportjáról van szó. Közölte: a roma lakosság oktatásba, adófizetésbe, munkaerőpiacba való bevonása nélkül nem lehet előre haladni. Nem lehet kirekesztéssel, szegregációval, szőnyeg alá söpréssel kezelni ezt a kérdést, "csak nemzeti minimumon alapuló közmegegyezéssel" - szögezte le a miniszterelnök.