Az új Alaptörvényben foglaltak alapján 2012-től az állam alkotmányos kötelezettsége az adósságcsökkentés. Éppen ezért a kormány szerint el kell térni a költségvetés elkészítésének eddigi menetétől, és szükség van egy új rendszerre a tervezés során a Széll Kálmán Terv által is felvázolt jövő évi 2,5 százalékos hiánycél érdekében.

A jövő évi tervezés során az Orbán-kormány szakítani akar a korábbi bázisalapú tervezési módszerrel, helyette azt kéri a minisztériumoktól, hogy az elvégzendő feladatok meghatározott csoportjaihoz rendelje hozzá az elvégzésükhöz szükséges összegeket. A kormány célja az ugyanis, hogy "a közpénzügyi, költségvetési rendszer megújításával az adófizetők forintjai megalapozottan, átláthatóan és ellenőrzötten kerüljenek felhasználásra, s ezzel párhuzamosan a közszolgáltatások és a közigazgatási munka színvonala is javuljon" - olvasható a tájékoztatóban.

A szűk lesz a trend: nadrágszíj húzás helyett új nadrágot szabnak

Az új tervezési módszer értelmében az egyes feladatok meghatározása során néhány szempontot mindenképp szem előtt kell tartania a minisztériumoknak. Természetesen a keretszámokat úgy kell meghatározni, hogy azok végeredményben olcsóbb költségvetést eredményezzenek. 

A költségek lefaragása miatt megfogalmazott irányelvekből az már biztos, hogy a közszféra alkalmazottai a tavalyival megegyező bérre számíthatnak, és az emeléseket is elfelejthetik, hiszen "a tervezés jelenlegi szakaszában változatlan mértékű illetményalappal/alapilletménnyel és a közalkalmazotti illetménytáblával kell számolni, a személyi juttatás előirányzat illetményfejlesztés címen nem növelhető". Persze, csak akkor, ha alkalmazásban maradnak, ugyanis felül kell vizsgálni az egyes intézmények összevonásának, és megszüntetésének lehetőségét -  emiatt pedig létszámleépítésekre is készülni kell.

A létszámra hatással lévő iránymutatások mellett a dologi kiadások felülvizsgálatát is elvárja a kormány a minisztériumoktól, ami nem jelent mást, mint az eszközbeszerzések és igénybe vett szolgáltatások racionalizálását. Számlás foglalkoztatás keretén belül szellemi tevékenység végzésére előirányzatot csak különösen indokolt esetben lehet tervezni. Ezen kívül a külsős személyi juttatásokat is a minimálisra kell tervezni, ez egyben a megbízási szerződések felülvizsgálatát is jelenti.

Elvesztett források

A 2012. január 1-től életbe lépő törvény értelmében a minisztériumok jövőre sem számolhatnak az év elején zárolt, 250 milliárd forintos költségvetési tétellel, azonban nemcsak ez az egy forráskiesés érintheti érzékenyen majd a minisztériumokat.

A korábban a költségvetési szervekhez érkező bírságokat ugyanis jövőre már a költségvetés központosított bevételeként kell szerepeltetni. "A bírságok beszedése, nyilvántartása az eddigi beszedő szervezet feladata lesz, azonban a saját előirányzatai között se nem tervezheti meg, se nem számolhatja el, azokat meghatározott időközönként köteles lesz a központi költségvetésbe befizetni" - részletezi a dokumentum.

Legfontosabb adatok

A Nemzetgazdasági Minisztérium a tervezés során 209 forintos frank-, és 267 forintos euróárfolyam használatát írja elő, és 3,5 százalékos infláció figyelembe vételét.

A költségvetést tartalmazó törvényjavaslatot, az ehhez kapcsolódó összefoglaló táblázatokat, mérlegeket szeptember 30-ig, a fejezeti részletező táblázatokat és szöveges indoklást október 15-ig kell az Országgyűlés elé terjeszteni. A megalapozó törvényjavaslat parlamaneti tárgyalása október 3. és november 30. között zajlik majd. A Költségvetési Tanács és az Állami Számvevőszék egyaránt október 17-én tárja a véleményét az Országgyűlés elé, az általános vita pedig október 26. és november 1. között folyik majd. Az első körös módosítókról és a főösszegekről november 28-án és 29-én szavaznak a képviselők, a költségvetési törvény elfogadása pedig karácsony előtt, december 19-20-án történik, december 28-án pedig sürgősséggel fogják kihirdetni.