|
|
![]() |
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Benyújtotta a kormány a médiatörvény módosítását
MTI 2011. február 24., csütörtök 11:25
Benyújtotta a kormány a parlamentnek a médiatörvény és a médiaalkotmány módosítására vonatkozó javaslatát szerda délután. A kabinet kezdeményezte, az Országgyűlés térjen el a házszabálytól az indítvány tárgyalásakor, hogy azt mielőbb elfogadhassa a Ház.
Az Európai Bizottság és a magyar kormány a múlt héten állapodott meg a médiaszabályozás változtatásáról. A szerdán beterjesztett törvénymódosítási javaslat - amelyet Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter jegyez - érinti a kiegyensúlyozott tájékoztatás szabályozását, a regisztráció és a más tagállami médiaszolgáltatóval szemben alkalmazható szankciók kérdését. A törvényjavaslat kimondja, hogy nem az egyes médiaszolgáltatók, hanem a médiarendszer egészének feladata a hiteles, gyors, pontos tájékoztatás. A kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét a tájékoztatási tevékenységet végző lineáris médiaszolgáltatásokra - vagyis televíziókra és rádiókra - korlátozza, így az a lekérhető audiovizuális tartalmakra nem vonatkozna. Rögzítenék azt is, hogy a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének részletes szabályait az arányosságnak és a demokratikus közvélemény biztosításának megfelelően kell megállapítani. A lekérhető szolgáltatások és sajtótermékek regisztrációjával kapcsolatban a javaslat azt tartalmazza, hogy a szolgáltatás megkezdésének nem feltétele a nyilvántartásba vétel. A nyilvántartásba vételt a médiahatóság visszavonja, ha a bejelentővel szemben összeférhetetlenségi ok áll fenn, vagy ha a bejelentett médiaszolgáltatás elnevezése azonos vagy összetéveszthetőségig hasonlít egy korábban nyilvántartásba vett médiaszolgáltatás elnevezésével. Kimondanák továbbá, hogy ha a kiadó vagy a médiaszolgáltató megsérti a nyilvántartásba vételre vonatkozó szabályokat, a médiahatóság egymillió forintig terjedő bírságot szabhat ki. Változás várható abban is, hogy a külföldön letelepedett, Magyarországra irányuló szolgáltatást nyújtó médiaszolgáltatóra csak akkor vethetnének ki bírságot, ha azért telepedett le más tagállamban, hogy megkerülje a magyar médiaszabályozást. Ellenkező esetben bírság nem, más jogkövetkezmények viszont változatlanul alkalmazhatók lennének. Az indítvány pontosítja a sajtótermék és a médiaszolgáltatás fogalmát: csak a kifejezetten gazdasági haszonszerzés céljából indított szolgáltatások tartoznának ebbe a körbe, így például a videoblogok vagy más "magáncélú közlemények" nem. E három, korábban már ismert felvetés mellett - a kormány és az Európai Bizottság megállapodása alapján - Kovács Zoltán kormányzati kommunikációs államtitkár múlt héten egy negyedik változtatást is bejelentett, amely szerint hatályon kívül helyezik a személyek, csoportok nyílt vagy burkolt megsértésére vonatkozó médiatörvényi tilalmat. Ez a kitétel a törvényjavaslat hatályával kapcsolatos rendelkezések között szerepel. A javaslat indoklása szerint a kezdeményezett módosítások pontosító jellegűek, lényeges koncepcióváltást, újraszabályozást nem eredményeznek, és ilyen igénnyel az Európai Bizottság sem lépett fel. Navracsics Tibor indítványozta azt is, hogy az Országgyűlés úgy térjen el a házszabály rendelkezéseitől a javaslat tárgyalása során, hogy azt mielőbb elfogadhassák. Arra az esetre ha a parlament nem szavazza meg a házszabálytól való eltérést, a miniszterelnök-helyettes a törvényjavaslat sürgős tárgyalását kezdeményezi olyan menetrenddel, hogy a Ház március 16-án dönthessen a módosításról. Az Európai Bizottság január 21-én küldte el a magyar hatóságoknak azt a levelet, amelyben a médiatörvénnyel kapcsolatos aggályait fejti ki, választ kérve azokra. Neelie Kroes médiaügyekért felelős EU-biztos szóvivője, Jonathan Todd akkor azt mondta, a testület észrevétele szerint a magyar médiatörvény a más tagállamokban létesített médiavállalkozásokra az uniós irányelvben rögzített feltételeken túl is vonatkozik. Neelie Kroes kifogásolta, hogy a jogszabály a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét a lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatásokra is kiterjeszti, és ezzel kapcsolatban egyéni esetekben túl tág értelmezési lehetőséget biztosít. A harmadik vitatott felvetés a médiaregisztrációs szabályok alkalmazását érintette: a biztos szerint korlátokat szabó kritériumok hiányában fennáll a lehetősége az idevágó szabályok túlterjeszkedő alkalmazásának. Az Országgyűlés tavaly december 21-én, hajnalban fogadta el a médiatörvényt, amelyet fideszes képviselők terjesztett a Ház elé.
Nincs még hozzászólás, légy te az első! |
médiatörvény, Európ Tanács, rádió, televízió, reklámblokk, hangerő, NMHH, Tv, piktogramm, korhatár, komment, koltay andrás, való világ, büntetés, jogsértés, ORTT, roxy, megszűnik, garancia, halasztás, változtatás, EP, brüsszel, módosítás, dopeman, pityinger, európai parlament, vita, unió, médiatanács, határozat, bűntetés, méditörvény, tüntetés, kossuth tér, sólyom lászló, köztársasági elnök, orbán viktor, soros elnökség, martonyi, fellegi tamás, fidesz, európai unió, Martonyi, kormány, európai bizottság, népszabadság, népszava, sajtó, tiltakozás, neo fm, bírság,
|
|