Az idei költségvetési törvény módosítása az Országgyűlés hatáskörébe tartozó fejezeteknél rendeli el tartalék képzését, meghatározva annak összegét és a végrehajtás határidejét. Kimondja, hogy a tartalékba helyezett összegek felhasználásáról az Országgyűlés november 20-áig határozatban dönt. A tartalékba helyezett összeg mértéke a február 11-i kormányhatározat alapján a kormány irányítása alá tartozó fejezetek számára előírt zárolási kötelezettség 50 százaléka.

A módosítás szerint annak érdekében, hogy a tisztán saját bevételből gazdálkodó intézményeknél is megvalósuljon a kormányzati elvárás, szükséges ezen intézmények központi költségvetési befizetési kötelezettségének megemelése. A változtatás értelmében a Magyar Energia Hivatal 728,5 millió forinttal, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala 336,1 millió forinttal, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 632,5 millió forinttal többet köteles a bevételei után befizetni a központi költségvetésbe. A módosítás a központi költségvetés bevételi főösszegét csaknem 1,7 milliárd forinttal megnöveli, így a hiány ennyivel csökken.

Az államháztartásról szóló törvény módosítása az indoklás szerint megteremti a jogi lehetőséget arra, hogy az év közben felmerülő többletkiadások forrását ne a központi költségvetés rendkívüli kormányzati intézkedések előirányzatából biztosítsák, hanem fejezeteken belül. Így nem fordulhat elő, hogy a fejezeti egyedi ügyek rendezése a központi tartalékok forrásait terheli, miközben a pénz fejezeten belül is rendelkezésre áll. A további módosítások lehetővé teszik, hogy a kormány a tárgyévet követően döntsön a kötelezettségvállalással nem terhelt maradványok újbóli felhasználásának engedélyezéséről.

Mint ismeretes, a 250 milliárdos csomag nagyobb részét a közvetlenül a kormány irányítása alá tartozó szervezeteknél, minisztériumoknál elrendelt zárolás teszi ki, ami a február 11-i kormányhatározatban olvasható.