Ganicsot egy brit bíró csütörtökön óvadék ellenében szabadlábra helyezte, ugyanakkor szigorú feltételeket szabott, hogy Ganics ne hagyhassa el az országot. A feltételek között szerepel, hogy Londonban kell laknia, és éjszaka nem hagyhatja el a lakását, amíg nem döntenek arról, hogy kiadják-e Szerbiának. A 300 ezer fontos óvadékot állítólag egy ismeretlen nő tette le Ganicsért.
A politikus ellen két évvel ezelőtt indítottak vizsgálatot Belgrádban arra hivatkozva, hogy a boszniai háborúban másokkal együtt összeesküvést szervezett, és parancsot adott arra, hogy a bosnyák fegyveres erők katonai kórházakat, klubhelyiségeket, katonai menetoszlopokat és sebesültszállító kocsikaravánokat támadjanak meg. Tette mindezt az után, hogy megszületett a jugoszláv hadsereg Boszniából való békés kivonulását garantáló nemzetközi egyezmény.

A Bosnyák-Horvát Föderáció volt elnöke ellen végül sebesültek és betegek ellen elkövetett háborús bűnökért, emberölésért és jogtalan harci módszerek alkalmazásáért emeltek vádat Szerbiában, amely szerdán hivatalosan is kérte Ganics kiadatását Londontól. A boszniai elnök csütörtökön azt mondta, hogy bocsánatkérésre szólította fel David Miliband brit külügyminisztert egy londoni megbeszélésen, amelyen a Ganics-ügy volt a fő téma.
"Felhívtam a figyelmét arra a tényre, hogy rosszul bántak Ejup Ganiccsal a március elsején történt őrizetbevétel után - mondta Londonban Harisz Szilajdzsics, aki szerint Ganicstól megtagadták a konzuli segítséget, napokig nem telefonálhatott, és orvosságot sem kapott magas vérnyomására. A boszniai elnök azt mondta, hogy a brit külügyminiszter a kiadatási kérelem miatt indokoltnak nevezte Ganics őrizetbe vételét, ugyanakkor vizsgálatot is ígért az esetleges helytelen bánásmód miatt.