Mint a The Sunday Telegraph felhívja a figyelmet, alapvetően azt kell eldönteni, hogy egyedi bűncselekményeknek tekinthetők a történtek, vagy egy csoport tagjai együttesen tehetők felelőssé a rendbontásért, azaz az események megfelelnek-e a zavargás törvényben rögzített definíciójának. Míg az érintetteknek aligha döntő, ki téríti meg a kárukat, a biztosítóknak nem mindegy, nekik kell-e állniuk a legalább 200 millió fontra becsült számlát.

Ha ugyanis az derül ki, hogy a rendbontók szervezetten, egységesen követték el a bűncselekményeket, a rendőrségnek kell megtérítenie a károkat, ha viszont azt állapítják meg, hogy egyedi esetekről van szó, akkor a biztosítókat terheli a fizetési kötelezettség.   

A közrendről szóló 1986-os jogszabály szerint zavargásról akkor lehet beszélni, ha legalább 12 ember együttesen fenyegeti a rendet, vagyis olyan helyzet alakul ki, hogy a helyszínen jelenlévők a személyes biztonságuk miatt aggódnak. Egy 1886-os törvény pedig azt mondja ki, hogy a rendőrség felelőssége a béke és a rend fenntartása az országban, ezért a zavargások okozta károkat neki meg kell térítenie.

Ha azt állapítanák meg, hogy a zavargások miatt keletkezett károk megtérítése valóban a rendőrség dolga, akkor azoknak is fizetnének a történtekért, akiknek nem volt biztosításuk.

Mivel a rendőrség költségvetését a kormány csökkenteni akarja, valószínűleg azon lesznek, hogy bizonyítsák, az egyes helyszíneken 12-nél kevesebb rendbontó volt, így nem nekik kell fizetniük a károkért.

Még ha a rendőrség felelősségét állapítják is meg, alighanem a biztosítóknak is több esetben fizetniük kell. Hosszú távon pedig a történtek azt eredményezhetik, hogy a rendbontások által érintett területeken a jövőben még drágább lesz a biztosítás.

A károk bejelentéséhez egy űrlapot kell kitölteni. A rendőrség eddig nyilvánvalóan nem tartotta túl valószínűnek, hogy a közeljövőben zavargások törnének ki az országban, mivel a kiosztott dokumentumok keltezésénél az évszám első két számjegyeként 19 van megjelölve.