A felhívás szerint arra kérnek mindenkit, hogy tűzzön ki kék szalagot a ruhájára, autójára, vagy bármilyen jól látható helyre, ha tiltakozni szeretne a magánnyugdíjak erőszakos államosítása, a visszamenőleges hatályú, előkészítés és mindenféle egyeztetés nélkül hozott törvények, a dilettáns gazdaságpolitika, diszkriminatív, visszamenőleges hatályú adók, illetve az Alkotmánybíróság és a sajtószabadság korlátozása ellen. Dániel Péter azokra a kiábrándult Fidesz-szavazókra is számít, akiket megdermesztettek ezek a lépések. „Ez már régen nem a baloldal és a jobboldalról szól, hanem Orbán Viktor hatalomvágyáról, és ezekről a minősíthetetlen, antidemokratikus megoldásokról.” A kék szalag kitűzése szerinte egy csendes tiltakozás lehetne, mely arra figyelmezteti a kormányt, hogy nem jó irányban haladnak.

A mozgalom vasárnap, a Facebookon indult el, azóta több mint ezren csatlakoztak a felhíváshoz. Dániel Péter elmondta, hogy az utolsó cseppet a pohárban a médiatörvény tervezet jelentette. Mint ismert, egy fideszes törvénytervezet a nyomtatott, internetes és elektronikus sajtó felügyeletét a Szalai Annamária vezette Médiatanács alá rendeli. Az ügyvéd szerint ez különösen annak fényében döbbenetes, hogy az Orbán-kormány tagjai a demokráciában csináltak karriert és a sajtószabadságnak is kiélvezték minden előnyét. „Ha Orbán Viktor egy 68 éves ember lenne, lehet, hogy megérteném, mert talán munkásőr parancsnok volt, és nem tud elszakadni a múlttól. De ő az egész karrierjét a demokráciában csinálta meg, társaival együtt. Felfoghatatlan, hogy merik jogász végzettségű emberek megalázni az alkotmánybíróságot, visszamenőleges törvényt hozni, korlátozni a sajtószabadságoz.„

Az ügyvéd úgy látja, több szintű tiltakozásra van szükség. A magánnyugdíj-pénztári pénzek költségvetésbe való csatornázásáról szólva úgy fogalmazott, amint az első járulékok nem érkeznek be a pénztárakba, polgári pereket kell kezdeményezni: "Itt alapvető törvénysértésekről van szó. Polgári jogi szerződések köttettek a magánnyugdíj-pénztárak és a tagok között. A magyar törvények szerint a jogról való lemondás csak kifejezett lehet, és ha írásos szerződésről van szó, akkor írásban kell megtörténnie. Tehát alapvetőn törvényellenes az, hogy aki nem nyilatkozik, az automatikusan az állami rendszerbe kerül. Előfordulhat, hogy valaki külföldi tartózkodás, betegség vagy más okok miatt nem nyilatkozik, de abban a tudatban van, hogy kötött egy szerződést. Tessék mondani, úgy is dönthet a kormány, hogy aki nem nyilatkozik január 1-ig arról, hogy szüksége van az autójára, az azt jelenti, hogy az Orbán-kormánynak akarja adni?" Bízik benne, hogy a független magyar bíróságok a pénztártagoknak adnak igazat ezekben az ügyekben. Afelől, hogy hogyan döntenének a nemzetközi jogi fórumok, nincs kétsége: Dániel Péter szerint olyan harsány jogtiprásról van szó, hogy száz százalékos valószínűséggel megnyernék a pereket. Ez esetben pedig a kérdéses összegek sokszorosát kell kifizetnie a magyar kormánynak kártérítésként, illetve bírságként.

Az ügyvéd szerint nem kizárt büntetőfeljelentés megtétele sem, ismeretlen tettes ellen. "Gyakorló jogászként az a véleményem, hogy a magánnyugdíj-pénztári pénzek bármilyen más célra fordítása sikkasztás a Btk. alapján." Matolcsy György nyilatkozatát pedig – mely szerint elveszíti jogosultságát az állami nyugdíjra az, aki magánnyugdíj-pénztári tag marad, és a 24 százalék, amit a munkaadója fizet utána, nem kerül a számlájára – zsarolásnak minősítette.

Dániel ugyancsak kezdeményezi, hogy a kormány lépesei ellen demonstrációt tervező szervezetek fogjanak össze. A Demokratikus Charta klubvezetőjeként, a Demokratikus Koalíció tagjaként minden fórumon kezdeményezi, hogy az egyformán gondolkodó szervezetek közösen tartsanak demonstrációt.