A dél-koreai nemzeti önbecsülés egyik legfontosabb forrása a nemzetközi eseményekben való részvétel. A pjongcsangi győzelem ezzel az ázsiai keresztények pozícióját erősíti.

A 2010-es Vancouveri Téli Olimpiai Játékok óta a nemzet üdvöskéjének tartott első számú koreai celeb, Kim Juna szerepe vitathatatlan Dél-Korea sikerében a 2018-as Téli Olimpiai Játékok rendezését illetően. A 20 éves olimpiai bajnok, világbajnok, háromszoros Grand Prix Final bajnok, ifjúsági világbajnok és nemzeti bajnok műkorcsolyázónő erőteljesen képviselte Pjongcsan várost és nemzetének sportolóit a Nemzetközi Olimpiai Bizottság Durbanban rendezett ülésén, ahol végül a koreai városka nyerte a rendezés jogát München és a franciaországi Annecyvel szemben.

Nemzeti önbecsülés és kereszténység

A negyvenhétezres koreai városka az ország északi részén, Kangvon tartományban helyezkedik el a demilitarizált zóna közvetlen közelében. Az idei pályázata immár a harmadik próbálkozás volt, mivel a korábbi pályázatoknál a kanadai Vancouverrel és az orosz Szocsival szemben maradt alul. A város kitartását is pontozhatta a nemzetközi testület, szem előtt tartva azt a tényt is, hogy az ázsiai kontinensen eddig mindössze két téli olimpia került megrendezésre, ráadásul mindkettő Japánban, a legutóbbi 1998-ban Naganóban. A rangos sportesemények a világ élvonalában helyezték el a nemzetet, ahogy azt az egész ország túláradó öröme és a győztes nyilatkozatokból lehet hallani.

A koreai nemzeti önbecsülés egyik legfontosabb forrása a nemzetközi eseményekben való részvételük és a nyugati társadalmakhoz való felzárkózásnak egyik kulcsát a sportesemények rendezésében látják megvalósulni. A nyugattal való találkozásuk első pontja egybeesik a kereszténységgel való találkozásukkal, amikor az utolsó királyi pár a 19. század végén engedélyezte az addig hermetikusan elzárt ország kereskedelmi célú kapcsolatainak felvételét. A gyarmatosító hajókon érkeztek az első protestáns hittérítők, akik a nyugati civilizáció olyan fontos elemeit mutatták be, mint a fejlett nyugati orvostudomány és gyógyszerészet, a nyugati mintájú és mindenki számára elérhető oktatási rendszer. Ezen vívmányok bemutatásával párhuzamosan adták át a keresztény hitet és készítették elő az ország demokratizálását.

Ez utóbbi folyamatot megakasztotta a Japán elnyomás néhány évtizede, majd a koreai háború, de a fejlődés a kettészakadt ország déli részén a mai napig töretlen, és kiteljesedését a mostani események kétségtelenül megkoronázzák.

Vallásos emelkedettség

A koreaiak büszkesége, Kim Juna megindító durbani beszéde jól érzékelteti azt a vallásos emelkedettséget, amelyben a nagy álmok és látások szerepe felül emeli az embert a hétköznapokon, és az életet egy célirányos küzdelemként viszi előre. Kim arról a tíz évről beszélt a bizottság előtt, amely alatt ő kislányként olimpiai álmokat követett párhuzamosan Pjongcsang várossal, mely mindvégig hitt a rendezés elnyerésében. Ennek az álomnak a megvalósítását kérte az ázsiai fiatal sportolók számára, akiknek a koreai olimpia életük egyik legnagyobb álma és célja lehet.

Kim az eredményhirdetés után elmondta: Pjongcsang sikere egész nemzetének elismeréseként értelmezhető. Mindehhez Korea az összes ütőkártyáját bevetette azzal, hogy a durbani meghallgatáson maga a koreai elnök is megjelent és minden erejét megfeszítve adta elő angol nyelvű beszédét.