A válság első szakasza lezárulóban van, az idei év tavaszának végére a zuhanás megállt, a pénzügyi rendszer összeomlását sikerült elkerülni. Most jön a válság következő, elhúzódó szakasza - mondta kedden a nemzetközi tapasztalatokat értékelve Vértes András, a GKI Gazdaságkutató elnöke. Hozzátette: a világ nagy országai jelentős összegeket költenek bankmentésre, államosításra, fogyasztói keresletnövelésre, a foglalkoztatás megőrzésére és a szociális válság elkerülésére. A szakember felhívta a figyelmet: a magyar folyamatok ettől némiképp eltérnek. A külső finanszírozás szűkülése és az erre válaszként felvett IMF-EU hitel miatt Magyarország csak egyensúlyi helyzetének általános javításával, azon belül kisebb élénkítő, átrendező lépésekkel, illetve a szerkezeti reformok felgyorsításával reagálhatott a válságra.

2009-ben a magyar gazdaság teljesítménye várhatóan 6,5 százalékkal csökken, a GKI feltételezése szerint a gazdasági visszaesés a harmadik negyedévben éri el mélypontját. A munkanélküliségi ráta növekszik, éves átlagban 10 százalék körüli lesz. Ugyanakkor a GKI felmérése szerint májusra már jellemzően megállt a foglalkoztatási szándék romlása.

2009-ben az üzleti szférában 4,5 százalékkal emelkednek a bruttó átlagbérek, a közszférában 2,5 százalékkal csökkennek. Összességében a versenyszférában 0,5 százalékkal, a közszférában viszont több mint 5,5 százalékkal csökken a reálkereset. A reálnyugdíj és a gyermektámogatások reálértéke 5 százalékkal lesz kisebb, a reáljövedelmek 4-5 százalékkal esnek. Mivel a lakosság hitelfelvétele zuhan, ezért fogyasztása körülbelül 7 százalékkal csökken, megtakarítási hajlandósága viszont emelkedik.

2009 közepétől az áfa- és jövedéki adók emelésének hatására átmenetileg megugrik a fogyasztói árindex, év végére 7 százalék körül lesz. Éves átlagban csaknem 5 százalékos drágulási ütem várható.

A külső és belső egyensúly javulása nyomán a ismét vonzóbb befektetési cél lehet Magyarország. 2009 második felében megkezdődhet az alapkamat mérséklése, ami a GKI várakozása szerint az év végére 8,5 százalékos lesz. Ezzel párhuzamosan az állampapír-hozamok is csökkenni fognak, ami a forint erősödéséhez vezet. 2009 második felében 270-280 körüli, éves átlagban 285 forint körüli euró-árfolyam várható.

A GKI szakértői úgy látják: számos mutató alapján az elmúlt években sereghajtónak bizonyult Magyarország 2009-2010-ben egyensúlyi szempontból az európai középmezőny élére kerül. Ennek megőrzése, illetve további strukturális reformok végrehajtása esetén a válság utáni időszakra viszonylag kedvező versenyképességi és növekedési pozícióba hozhatja magát.