Csaknem egymillió ember kereste fel tegnap a fővárosi sírkerteket - forgalmi dugók azonban kevéssé korlátozták a közlekedést, csak kisebb várakozásokra kényszerültek az autósok a temetők környékén, és a mentőket is csupán néhány kisebb balesethez, elsősorban elcsúszások miatt kellett hívni. Ám nagyon sokan otthon emlékeznek meg halottaikról november első két napján - gyertyákat és mécsesek gyújtanak, amelyekre viszont gyakran nem figyelnek.

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság felhívja a figyelmet arra, hogy a statisztikák szerint jelentősen nő a lakástüzek száma az ünnepek idején, ezért javasolják, hogy a meggyújtandó gyertyák helyét körültekintően válasszák meg az emlékezők, tudniillik a tüzesetek kiváltó oka legtöbbször az, hogy az égő mécseseket vagy gyertyákat gyúlékony anyag közelében helyezik el, és a fellobbanó lángok az asztalterítőn, függönyökön keresztül átterjednek a lakás más helyiségeire is. Azt ajánlják továbbá, hogy minden esetben éghetetlen anyagú alátétet használjanak, így akadályozván meg, hogy a mécses vagy a gyertya átforrósítsa a környezetét; végül pedig arra is ügyelni kell, hogy a gyertya stabilan álljon, égése során ne dőljön fel.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) korábbi tájékoztatása szerint több mint 1100 rendőr van szolgálatban a sírkertek, a pályaudvarok és a nagyobb tömegközlekedési csomópontok környékén - a fokozott ellenőrzések azonban indokoltak is, ugyanis tegnap délig 28 embert fogtak el a rendőrök, köztük 18 körözött személyt, tíz esetben pedig különböző bűncselekmények - például lopás, grafitizés, garázdaság és kábítószerrel való visszaélés - elkövetése miatt. De többeket kaptak rajta a rendőrök viráglopás közben is. A BRFK sajtóosztálya elmondta: az elfogások és előállítások főképpen az új köztemető, az óbudai és az újpesti sírkert környékén, valamint a Nyugati és Déli pályaudvarnál történtek.

A november 2-i halottak napján a tisztítótűzben szenvedő lelkekről emlékezik meg a katolikus egyház - a 10. században Szent Odilo cluny apát kezdeményezte, hogy miután mindenszentek napján a hívek csupán a mennyország szentjeiről emlékeznek meg, másnap az összes megholt előtt is tisztelegjenek. 998-ban így a Cluny apátság alá tartozó minden bencésházban bevezette az emléknapot, ám a katolikus egyház egésze csupán a 14. században vette át.

A néphagyomány szerint egyébként a temetőkben gyújtott gyertyák és mécsesek célja, hogy a tévelygő holtak visszataláljanak a sírjukba, ne nyugtalanítsák tovább az élőket; a sírok megtisztítása pedig azért fontos, hogy ezt szívesen tegyék, illetve hogy maradjanak lakhelyükben. A bukovinai magyarok ennek érdekében még ennivalót is vittek a temetőbe.
A halottak ünnepe az ókori Rómában különben a feralia volt, amit februárban ültek meg. Virággal díszítették ekkor a sírokat, ételeket és sót helyeztek rájuk, mert úgy tartották, hogy február harmadik hetében az elhunytak lelke feljön a sírból. E héten bezárták a templomokat, és házasságot sem kötöttek