A hétfő esti szavazáson az Országgyűlés elfogadta azt a szocialista zárószavazás előtti módosító indítványt, amely 3 milliárd forintot csoportosított át az M44-es út Kecskemét és Békéscsaba közötti szakaszának előkészítési munkálataira. Ezt a pénzt a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésére szánt keretből vette el az indítvány.

A törvény 870,3 milliárd forintnyi, vagyis 3,8 százaléknyi hiánnyal számol. A jövő évi büdzsében az ideinél 7 milliárd forinttal több jut a rendőrségnek, húszmilliárddal több az Út a munkához programra, és 17 milliárdot fordítanak egy másik foglalkoztatási csomagra. Az önkormányzatok támogatása 8 százalékkal csökken.

Az elmúlt húsz évben megszokotthoz képest három héttel korábban szavazta meg az Országgyűlés a következő évi költségvetést. A 870,3 milliárdos hiány a bruttó hazai termék (GDP) 3,8 százaléka, amely - ha teljesül - a térségben a legalacsonyabb, de Európában is a legkisebbek közé tartozna: Lengyelországban 7,5, Romániában 6,5, Szlovákiában 6, Szlovéniában 7, az eurózónában 6,5, míg az unió egészében 7 százalék körüli hiányt prognosztizálnak. A 3,8 százalékos deficittel az első nem választási költségvetést fogadta el a parlament.

A jövő évi hiánycél teljesíthetőségét sokan kétségbe vonják. A Magyar Nemzeti Bank múlt héten nyilvánosságra hozott prognózisában 4,3 százalékot tart inkább valószínűnek. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Bizottság - a Magyarországnak egy éve megítélt hitelkeret negyedéves felülvizsgálata alkalmából - két hete Budapestre érkezett küldöttsége is 4 százalék feletti hiánnyal számolt. A delegáció tagjai azonban elfogadták a kormány beszámolóját arról, hogy tartható a tervszám, bár a kockázatokra felhívták a figyelmet.

Az egyik legnagyobb bizonytalanság a közösségi közlekedésben tervezett körülbelül 40 milliárd forint kivonás megalapozottságát övezi (ez egymagában másfél százalékpont körüli összeggel módosítja a hiányt). Azt a kormány is elismeri, hogy két terület lesz a szigorú költségvetés vesztese: a közösségi közlekedés és az önkormányzatok. Utóbbiak az ideihez képest legalább 8 százalékkal kevesebb pénzt kapnak. A gazdaság visszaesése miatt nem biztos, hogy befolyik annyi társasági adó és áfa, mint amennyit beterveztek.

Jövőre kis mértékben csökken az adócentralizáció - tehát a jövedelmek központosítása és újraelosztása -, a fő tendencia a személyi jövedelmeket és a munkáltatói kifizetéseket terhelő járulékok csökkentése a vagyoni típusú adók rovására. Utóbbiban a legfontosabb a 30 milliónál értékesebb ingatlanok utáni teher lenne, bár a Fidesz ennek azonnali eltörlését ígéri, vagyis az év egészére tervezett 40 milliárdból lehet, hogy nem lesz érdemi bevétel. Jelentősen csökken viszont a magánszemélyek szja-terhelése, a vállalkozásoknál pedig körülbelül 400 milliárddal több marad a mindenkire kiterjedő járulékmérséklés következtében. Érezhető tehercsökkenéssel jár sokaknál a távhő áfájának az 5 százalékos adókulcs alá sorolása.

Kiemelt területként kezeli a kormány a közbiztonságot, a rendőrség 7 milliárddal kap több pénzt. Ugyancsak igyekeznek az ideinél is nagyobb összeggel tompítani a munkanélküliség terjedését, s húszmilliárddal több, 117 milliárd lesz az Út a munkához programra, és 17 milliárdot fordítanak egy másik foglalkoztatási csomagra. A parlamenti vitában a szocialisták kiszavazták a gyermekétkeztetés támogatásának megnyirbálását.