Nem minden esetben van vihar, amikor a jelzőrendszert bekapcsolják, de ettől a fürdőzés még lehet veszélyes - indokolta Dobai Sándor az új megnevezést. 40 kilométer/óra feletti szélnél, napsütés esetén is kockázatos lehet a tavakban fürdeni. A jelenlegi rendszer két fokozatú: 40 és 60 kilométer/óra közötti szél erősség esetén első fokú, 60 kilométer/óra feletti szélnél másodfokú a jelzés.

Mivel az elmúlt években egyre szélsőségesebb az időjárás és gyakran előfordulnak 100 kilométer/óránál erősebb széllökések is a szakemberek egy harmadik fokozatot is szeretnének bevezetni, most ugyanis egyforma a jelzés 60 és 120 kilométeres szél esetén is. A harmadfokú jelzést 90 kilométer/óránál erősebb szél esetében használnák és várhatóan jövőre már látható lesz a Balatonon és a Velencei-tavon - mondta Dobai Sándor.

A Rádiós Segélyhívó Infokommunikációs Országos Egyesület tizedik éve üzemelteti a két tavon a jelzőrendszert és tapasztalataik szerint évről évre nő azon órák száma, amikor valamilyen jelzést kell kiadni. Egy lámpa most 7 millió alkalommal villan az áprilistól október végéig tartó hét hónap alatt.

A rendszert regionálissá is szeretnék tenni azzal, hogy külön időjárás jelentés lenne a Balaton különböző területeire és a vihar- és veszélyjelzőket is ez alapján külön működtetnék. Vagyis előfordulhatna, hogy míg például Keszthelyen másodfokú jelzés van, addig Siófokon csak első fokú, vagy akár nincs is jelzés. Ez a rendszer is jövőre léphet életbe. Idén a Balatonon 29 stabil és 17 mobil, a Velencei-tavon pedig 2 stabil és egy mobil jelző működik.