Az elfogadott módosítás szerint alkotmányos alapjogokat érintő kérdésekben mégis lesz normakontrollra lehetősége az Alkotmánybíróságnak a költségvetést, az adókat és a járulékokat érintő törvények ügyében is.
Az eredeti javaslat szerint azokban a kérdésekben, amelyekben nem lehet országos népszavazást kiírni - így a költségvetést és adókat érintő törvények - az Alkotmánybíróságnak sem lett volna döntési hatásköre. A szerdán elfogadott módosítás értelmében azonban mégsem kötik össze a népszavazások ügyével az alkotmánybírósági hatáskörök ügyét. A 98 százalékos különadóról szóló törvény elfogadott módosítása szerint a nagy összegű végkielégítések meghatározott részének 98 százalékos adóját nem vetik ki a nyugdíjba vonulók járandóságára, egyébként a munkavállalók 3,5 millió forint fölött fizetik meg ezt a terhet, és nem számít bele a szabadságmegváltás. Az állami, önkormányzati vezetők és az állami, illetve önkormányzati tulajdonban lévő cégek vezetői esetében marad a 2 millió forintos határ, és beleszámít a szabadságmegváltás is. A rendelkezés ugyanakkor öt évre, vagyis a 2005-ös adóévre visszamenően lesz hatályos.

Az Országgyűlés elnöke korábban megszakította az Alkotmánybíróság jogkörének módosításáról és a különadó visszamenőleges hatályáról tartott parlamenti szavazást és összehívta Házbizottság rendkívüli ülését szerdán, mert zavar támadt a módosító javaslatok szavazása során. A parlamenti szavazáskor - egy szavazat híján - nem volt meg az alkotmánymódosításhoz szükséges kétharmados többség, ám több képviselő jelezte, hogy nem működött a gépe. Balczó Zoltán az Országgyűlés alelnöke azonban nem rendelt el újabb szavazást, mert a szavazógépeket korábban egy próbaszavazáson ellenőrizték, és akkor senki sem jelzett problémát.

Házbizottság úgy döntött, hogy figyelembe veszik a szavazógép által nem rögzített szavazatokat is, mert a képviselők idejében jelezték gépük meghibásodását.