Gulyás Attila, a BKV-nál működő VTDSZSZ elnöke pénteken arról tájékoztatta azt MTI-t, hogy a másodfokú bíróság megszüntette az elsőfokú végzést, és a rövid határidő miatt, valamint a szükséges szaktudás hiányában nem tudja megállapítani az elégséges szolgáltatást. Hozzátette: az elsőfokú határozatot a szakszervezetek elfogadták volna, de a munkáltató megfellebbezte, ezért került másodfokra az ügy.

 A szakszervezeti vezető a döntéssel kapcsolatban azt mondta, a jogerős végzéssel bebizonyosodott, hogy nemcsak a kormány intézkedéseivel, hanem a munkáltatóval szemben sem tudnak a szakszervezetek sztrájkolni. Ha vállalaton belüli konfliktus van, akkor is meg kellene egyezni az elégséges szolgáltatásról a munkáltatóval, de ha az nem sikerül, akkor mindenképpen bírósághoz kell fordulni. A törvény rossz, mert a bíróság nem tudja alkalmazni, és ellehetetlenítették a sztrájkjog gyakorlását azon cégeknél, amelyeknél elő van írva az elégséges szolgáltatás mértéke. Ezek általában közüzemi és közműszolgáltató cégek - tette hozzá. A VTDSZSZ Gulyás Attila elmondása szerint a Legfelsőbb Bíróságig kívánja elvinni az ügyet, illetve olyan akciókat szerveznének, amely még törvényes, de kellő nyomásgyakorló ereje van.

Kiss László, a Mozdonyvezetők Szakszervezetének elnöke június 9-én, a korengedményes és korkedvezményes nyugdíj megszüntetése ellen tiltakozó demonstráción jelentette be: szervezetük június 29-én és július 7-én 9 órától 11 óráig sztrájkot tartott volna, ha a kormány nem tárgyal érdemben követeléseikről. A BKV-s szakszervezetek a mozdonyvezetők június 29-i figyelmeztető sztrájkjához csatlakoztak volna. A sztrájktörvény tavaly decemberi módosítása óta feltételekhez kötik a sztrájkjog gyakorlását a közszolgáltatóknál. Így kizárólag az elégséges szolgáltatás mértékéről kötött megállapodás birtokában lehet sztrájkolni ezeknél a cégeknél, ennek hiányában pedig az arról döntő munkaügyi bíróság határozatának megszületése után sztrájkolhatnak a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végző cégeknél.