A Demokratikus Átalakulásért Intézet és a Tom Lantos Intézet által szervezett emberi jogi konferencián Jeroen G. C. Schokkenbroek kifejtette: a romák jelenlegi helyzete elfogadhatatlan, problémáik nemcsak a társadalmi integráció hiányából fakadnak, hanem a diszkriminációból, a kirekesztésből is. Az emberi jogi megközelítés nem választható el a társadalmi-gazdasági összefüggésektől- tette hozzá.

Mint fogalmazott, a romáknak leginkább a munkanélküliség, a rossz egészségügyi helyzet és a nem megfelelő lakhatási feltételek okoznak gondot. A romák várható élettartama tíz évvel alacsonyabb, mint a többségi társadalomé - mondta. A helyzetet álláspontja szerint súlyosbítja, hogy a romák gyakran elutasítással szembesülnek a helyi hatóságoknál, és több országban erőszakos támadásoknak, megfélemlítésnek vannak kitéve. A legtöbb országban kidolgoztak diszkriminációellenes jogszabályokat, de ezek végrehajtása nem mindig elég hatékony - mutatott rá. Mint mondta, Európában jelenleg "lendület" tapasztalható, amely változást hozhat, de ez lelassulhat, ha a közvélemény hozzáállása nem változik. Járóka Lívia (Fidesz) néppárti európai parlamenti (EP) képviselő a konferencián lejátszott videoüzenetében kiemelte: az uniós roma keretstratégia elfogadása csak a munka kezdetét jelenti, az első kézzelfogható eredményekhez még hat-hét évre van szükség.

 Az EP 2008-as határozatában már hangsúlyozta, hogy foglalkozni kell a romák helyzetével, és ez a kérdés azóta egyre többször szerepelt napirenden, majd a magyar EU-elnökség egyik fő célja lett - idézte fel. Kifejtette: az EP márciusi jelentésében a stratégia tervezéséhez és kidolgozásához határozták meg az elveket és célokat. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a diszkrimináció és a rasszizmus elleni küzdelem önmagában nem elég a helyzet javításához, társadalmi-gazdasági befogadásra van szükség, középpontjában a munkához, lakhatáshoz, oktatáshoz és egészségügyi ellátáshoz való joggal.