Borbényi Zita elmondta: az őssejt-transzplantáció elsődleges célja, hogy a nagydózisú kemoterápia után helyreállítsák az immunrendszert és a csontvelőt. A vérből speciális eljárással nyert őssejtet jelenleg leghatékonyabban a vérképzőszervi daganatos betegeknél tudják felhasználni, tehát a leukémiáknál és a nyiroksejtes daganatoknál. A többi ráknál is kipróbálták a beavatkozást, de a betegek sokéves nyomonkövetése során azt szűrték le a kutatók, hogy se a tüdő-, se az emlő-, se a végbélráknál nem használ ez a módszer - tette hozzá.

A szakember a szegedi új részleg kapcsán elmondta: az osztályon a nyiroksejtes daganatos betegeknek, a lymphomásoknak nyújtanak segítséget, azoknak, akiknél a hagyományos kezelést követően kiújul a betegségük, vagy átmeneti egyensúlyi állapot után az állapotuk ismét romlik. Az eljárás lényege, hogy a kemoterápia előtt a csontvelőből a vérbe "kizavart" őssejteket összegyűjtik, majd lefagyasztják. A kemoterápia után pedig az orvosok ezeket a saját egészséges vérképző őssejteket adják vissza a páciensnek, hogy helyreállítsák az egészséges vérképzést.

Borbényi Zita azt is elmondta: a fenti "autolog" eljáráson kívül létezik az allogén módszer is, amikor a páciens más, egészséges ember őssejtjét kapja meg. Ilyen beavatkozást a leukémiásoknál végeznek. Hozzátette: autolog, azaz saját őssejt-transzplantációt Budapesten, Debrecenben, Pécsett és most már Szegeden végeznek, allogén, azaz mástól kapott őssejt-átültetést jelenleg csak a fővárosi Szent László Kórházban hajtanak végre. Van még egy őssejt-transzplantációs centrum Miskolcon, itt a gyermekeket kezelik.

Egy autolog, azaz saját őssejt-transzplantációért jelenleg csaknem 15 millió forintot fizet az állam, egy allogén, azaz másoktól kapott őssejt-beültetés 20-30 millió forintba kerül - mondta el kérdésre válaszolva a szakember.