Október 22-én jött létre a Facebookon a „Tiltakozunk a felsőoktatási törvény egyoldalú módosítása ellen” elnevezésű csoport, amelyhez eddig több mint 17 ezren csatlakoztak. Az alapítók vezérgondolata a leírás szerint az, hogy „Ne csak két vizsgaalkalom és egy TUF (tárgyújrafelvétel - a szerk.) legyen! Ez kiszolgáltatottá tesz, fontos szakoktól rettent el.” Az adatlapon olvasható bővebb okfejtés szerint a csoport megalakulásának legfőbb oka, hogy „A Fidesz és az ókonzervatív KDNP meg akarja szüntetni a hallgatók beleszólását saját ügyeikbe. Megszűnne a hallgatók érdemi beleszólása a tanulmányi és vizsgaszabályzatba. Sőt az ösztöndíjakat eldöntő térítési és juttatási szabályzat kérdéseit is. Ez ellen tiltakozunk!” A szimpatizánsok azonban egyelőre csak véleményt cserélhetnek és tapasztalataikat oszthatják meg egymással a fórumon, az oldal alapítója - aki nem fedi fel kilétét - demonstrációt nem helyezett kilátásba. Viszont feltöltötte a BME HÖK elnökének október 23-ai beszédét, amelyben az a felsőoktatási törvény változásai ellen emel szót.

A hozzászólók között akad idős, fiatal, egyetemista, aktívan dolgozó. Ahogy az egyik kommentelő megjegyzi, a felsőoktatási törvény módosítása „az idősebbek számára is fontos, hisz lehetnek még egyetemisták, főiskolások és ez az unokák jövőjéről is szól”. Több kommentelő hivatkozik az Index pénteki cikkére, amely a jelek szerint még tovább szította az indulatokat. „Korlátozná az egyetemi hallgatók tantárgyfelvételi és vizsgázási lehetőségeit az új felsőoktatási törvény koncepciója. Egy tárgyat csak kétszer vehetnének fel a hallgatók, és csak 2-2 alkalommal vizsgázhatnának. Ha ez nem sikerül, egyetemi tanulmányaik véget érnek” - írta a Index. A Facebook-oldalon a hivatkozások között szerepel a Nemzeti Erőforrás Minisztérium oldalán is feltüntetett vitairat a közoktatási törvényről. A hivatalos tájékoztatás szerint a Nemzeti Együttműködés Kormánya felhatalmazást kapott a gyökeres változtatásra, melynek értelmében még nyáron elkezdték kidolgozni az új közoktatási és felsőoktatási törvény koncepcióját.

Ahogy arról a HVG szeptember eleji számában írt, az első nemzeti tanévnyitónak keresztelt hódmezővásárhelyi rendezvényen Hoffmann Rózsa oktatásügyi államtitkár, Réthelyi Miklós erőforrás-miniszter és Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője nyilvánosan vázolta, hogyan képzelik el a Nemzeti Alaptanterv megújítását (NAT). Akkor olyan hangzatos elképzelések körvonalazódtak, mint a „tanulás-tanítás közös és kötelező tartalmi elemei”, amelyek az NAT-ban hangsúlyos szerepet kapnak majd, „a nemzeti és egyetemes műveltség” megszerzése - amely Hoffmann szerint elengedhetetlen -, hogy alapvető lesz a lexikális alapú tudás megszerzése, az etikai nevelés és persze a fokozott testmozgás, hogy a fizikai erőnléttel se legyen gond. Szeptember elején az új felsőoktatási törvényt előkészítő anyag kapcsán többek között arról cikkeztek a lapok, hogy a tanárképzés elitképzéssé válik, az oktatásvezetés beleszólhat majd az intézmények felvételi keretszámaiba, az oktatási intézmények finanszírozását pedig három tényező befolyásolna: a tanulói létszám, a csoportszám és a feladatok.