Ám átlagos egészségnek örvendő egyéneknél ennek nincs semmi értelme, a szív- és érrendszeri betegségekben szenvedőknél pedig egyenesen káros, hiszen a sok folyadék megterheli a szivet.

 

"A toxinokat a veséink választják ki, amelyek igen hatékonyan végzik ezt a feladatot, függetlenül attól, hogy mennyi folyadék áramlik rajtuk keresztül. Több folyadék csupán azt jelenti, hogy több vizelet képződik, de semmiképp sem növekszik az abban lévő mérgek mennyisége" - hangsúlyozta Stanley Goldfarb. A kutatók nem találtak egyetlen olyan tanulmányt sem, amely alátámasztotta volna a fokozott folyadékbevitel és a feszesebb bőr közötti összefüggést.

 

Stanley Goldfarb magyarázata szerint oly nagy az emberi bőrfelület, hogy néhány pohár víz ide vagy oda nem játszik szerepet, ráadásul nincs semmi bizonyíték arra nézve, hogy ezt a kérdést valaha valaki tudományosan vizsgálta volna.

 

Ami az étvágycsökkentő hatást illeti, ha étkezés előtt valaki felhajt egy pohár vizet, az elfoglal valamennyi helyet a gyomorban, s így valamelyest csökkenti annak a kapacitását. Ám kétséges, hogy az evés közbeni vízivás is ugyanezt a hatást fejti ki.

 

"Senki sem járt utána, hogy bárki fogyott-e, ha hosszú távon sok vizet ivott" - mutatott rá Stanley Goldfarb. Mint kifejtette, a vízhiány ugyan okozhat rossz közérzetet és fejfájást. Ez azonban különbözik a migréntől és a stressz által kiváltott fejfájástól. A két kutató egyébként kikérdezett egy 15 fős, migrénben szenvedő csoportot: a betegek között volt olyan, akinél a fokozott folyadékbevitel csökkentette a rohamok gyakoriságát, s volt olyan, akinél nem.