Tállai András szerint a kormány most benyújtott terjedelmes javaslata, amely százhatvan oldalon harminc  törvény módosítását kezdeményezi, tele van olyan részletekkel, amelyek biztosan nem szerzik meg a parlament többségének támogatását.     
Mádi László úgy vélte: ez a koncepciótlan csomag egy bizonytalan kormány bizonytalan kísérlete arra, hogy megőrizze hatalmát, az országnak viszont friss és hiteles kormányzásra, ennek érdekében pedig előre hozott választásokra van szüksége.
A két politikus kiemelte, a javaslat a korábbi évek "gyurcsányi-veresi szemléletéhez" hasonlóan az adócsökkentések mellett jelentős adóemelő tételeket tartalmaz. Mádi László és Tállai András szavaiból az derült ki, hogy szerintük az adóteher-csökkentések sem jó koncepció alapján készültek.
Mint mondták, a 140 ezer forint alatti jövedelmekre vonatkozó 5 százalékos járulékcsökkenés például azt a veszélyt hordozza magában, hogy a vállalkozások számára nem lesz cél 140 ezer forintnál magasabb bért adni. Befagynak, ez alatt a szint alatt sűrűsödnek majd a bérek - figyelmeztetett Mádi László. Tállai András hozzátette: ebből az következik majd, ami az adómentes minimálbér esetében történt, hogy fél éven belül 500 ezerrel többen voltak bejelentve minimálbérre, mint előtte. Így az is előfordulhat, hogy a költségvetés a csökkentés miatt rosszabbul jár, mert a jelenlegi 160-180 ezer forintos bért 140 ezerre viszik le, a különbözetet pedig a munkáltató más formában fizeti majd ki - tette hozzá.
Az MTI azon kérdésére, hogy megoldás lehet-e a Matolcsy György által javasolt többkulcsos munkáltatói járulék, ahol a felső kulcs 20 százalék, a középső 10-15 százalék körüli, az alsó pedig nulla százalékos lenne és a végzettség, illetve a munkaerőpiaci helyzet határozná meg ki milyen kulcsba kerül, Mádi László elmondta: Fidesz részéről több műhely dolgozik különböző javaslatokon, ezt a javaslatot a párt hivatalos álláspontja nem karolta fel.
A személyi jövedelemadó ügyében Tállai András a sávhatár módosulását igazságtalannak tartotta, mert ugyan a 140 ezer forint feletti jövedelmeknél havi 4500 forinttal csökken az adóteher, azonban nem változik semmi annak a több mint kétmillió embernek, a legrászorultabbaknak az esetében, akik 140 ezer forint alatt vagy a minimálbér körül keresnek.
   

 Szerinte szintén a munkavállalókat érinti majd hátrányosan, hogy a kormány az egészségügyi hozzájárulást kiterjeszti a természetbeni juttatásokra, amelyek körébe többek között az üdülési csekk, az étkezési utalványok, a ruházati támogatás, a bérlettámogatás, az iskolakezdési támogatás vagy az önkéntes egészség- és nyugdíjpénztári hozzájárulás tartozik. Mint mondta, a munkáltató nem fogja tudni kigazdálkodni ezt a változást, így csökkentenie kell majd ezeket a juttatásokat.
Szintén a hátrányos intézkedések közé tartozik Tállai András szerint a dohány- és az alkoholtermékek jövedéki adójának 10 százalékos emelése, mert szerinte Magyarországon nem élnek olyan jól az emberek, hogy megfizessék az uniós szint feletti adót. Tállai András kitért arra is, hogy a kormány - az Alkotmánybíróság korábbi döntései ellenére - ismét ki akarja terjeszteni az APEH hatáskörét azzal, hogy az adóhatóság meghatározhatná, mennyi költséget számolhatnak el a vállalkozások.
Mádi László arra is felhívta a figyelmet, hogy a négyszázalékos különadó megszüntetése csak látszólagos adócsökkenés, hiszen azt kiegyenlíti a 16 százalékos társasági adó kétszázalékos emelése és az adóalap kiszélesítése. Emellett háromszorosára nő a rehabilitációs járulék, s az iparűzési adó nem fogja csökkenteni a társasági adó alapját - mondta.
Az MTI kérdésére Mádi László elmondta: a Fidesz a "veszteségminimalizálás" érdekében módosító indítványokat nyújt be a kormány javaslatához, de a jelenlegi bizonytalan politikai helyzetben nem tervezik egy alternatív adótörvény-csomag beterjesztését, csak ha a politikai feltételek meglesznek ahhoz.

Fotó: index