A török fővárosban - a tervek szerint - három dokumentumot írnak alá a Nabucco-projektben résztvevő államok képviselői. A földgázvezeték megépítéséről szóló megállapodás mellett - magyar kezdeményezésre - egy politikai nyilatkozatot is ellátnak kézjegyükkel a politikusok. Ez utóbbi egy közös szándéknyilatkozat, amelyben a felek elkötelezik magukat, hogy mihamarabb nemzeti szinten is ratifikálják az egyezményt, és a kétoldalú megállapodásokat is aláírják. A harmadik nyilatkozat célja - amelyet a projektben résztvevő uniós tagállamok képviselői írnak alá - a beruházás támogatásának biztosítása.

A hétfői megállapodás végleges szövegét még nem hozták nyilvánosságra, ám annak több eleme már ismert. A vezeték négy EU-tagállam (Bulgária, Románia, Magyarország és Ausztria) területén halad majd keresztül, ám az uniós szabályok szerint azon országok számára is engedélyezni kell a vezeték használatát, amelyek nem vesznek részt a beruházásban. A projekt tagállamai ezért az Európai Bizottságtól mentesítést kérnek az úgynevezett kötelező harmadik feles hozzáférés alól. Eszerint a következő 25 évben csak a vezeték kapacitásának 50 százalékát kötelesek az igénylők rendelkezésére bocsátani. A megállapodás végleges szövegéről két héttel ezelőtt állapodtak meg a felek. Ehhez azonban egymáshoz kellett igazítani az eltérő uniós és török gázszállítási szabályokat.

A beruházás 7,9 milliárd eurósra tervezett költségeit nem a tagállamok, hanem a nemzeti olajtársaságok, magánbefektetők és hitelintézetek finanszírozzák. A vezeték a legfrissebb elképzelések szerint 2014-től kezdene gázt szállítani elsősorban Azerbajdzsánból és Törökország kurdok lakta területeiről. A gázcső 2024 körül érheti el kapacitása maximumát, ami évente 30 milliárd köbméter gázt jelent. A Nabucco-konszern megállapodásra törekszik Kazahsztánnal, Üzbegisztánnal, Türkmenisztánnal és Irakkal is. Ezekben az országokban is jelentős földgáztartalékok vannak, amelyeket a Nabucco-vezetékkel szállíthatnának Európába. A hosszú távú tervek között szerepel az iráni földgázmezőkről származó energiahordozók bekötése is a rendszerbe. A megállapodás elvben nem zárja ki, hogy orosz gáz is érkezzen a vezetéken keresztül, bár a projekt alapvető célja, hogy csökkenjen közép- és dél-kelet Európa orosz gáztól való függősége.

Az Európai Befektetési Bank (EIB) 2 milliárd, míg az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) 1 milliárd euróval támogatja a projektet. Az Európai Bizottság 200 millió eurót különített el a vezetékre. A beruházó nemzeti olajvállatoknak 2 milliárd eurót kell majd állniuk. A MOL várhatóan 400 millió euróval száll be a vezeték megépítésébe. Csaknem 3 milliárd eurót kereskedelmi bankok hiteleiből kell finanszírozni.

A hétfői ankarai csúcson résztvevő állam- és kormányfők névsora még nem végleges. A Független Hírügynökség információi szerint Törökország, Magyarország és Bulgária miniszterelnöke, a román államfő és az osztrák kancellár is aláírók között lesz. A konferenciára rajtuk kívül az Európai Bizottság, az Amerikai Egyesült Államok, Azerbajdzsán, Egyiptom, Grúzia, Irak, Katar, Németország, Oroszország, Svédország, Szíria és Türkmenisztán képviselői kaptak meghívást.