Szeged határában a volt szovjet gyakorlótéren ásnak a régészek. A térség útépítéseihez alakítanak ki a hat hektáros területen homokbányát. A szakemberek azt mondják, hamar kiderült, hogy gazdag lelőhely az Öthalmi domb. Az 1879-es nagy szegedi árvíz után erről a területről töltötték fel a várost, ekkor nagyon sok lelet megsemmisült, aztán a szovjet katonák gyakorlatozása is számos régészeti értéket pusztíthatott el.

A szerdai sajtótájékoztatón egy régészeti ritkaságot mutattak be a szakemberek. A túlvilágon, amikor a túlvilágot elválasztó folyóhoz jutnak, akkor Káron a ladikján csak úgy hajlandó valakit átvinni - ugye ebből van a "Ki fizeti a révészt?!" mondásunk -, hogyha ez a pénzt odaadja az elhunyt. 

Erre szolgált az előkelőknél, hogy egy arany lemezzel takarták le a száját - mondta a Független Hírügynökségnek Zombori István a szegedi Móra Ferenc Múzeum igazgatója. Ilyen aranylemez került most elő a sírból és még másik kettő, amivel a halott szemét takarták le, hogy a lelkét megóvják.

Rendkívül gazdag 8 honfoglalás kori sírt találtak a régészek, ezek közül 6 lovassír, lószerszámmal, a harcosok fegyverzetével, íjjal és tegezzel. A megtalált sírok arról tanúskodnak, hogy a területen a honfoglalás kori törzs egy jómódú, gazdag rétege élt és a legelőkelőbb sírok egy csoportját sikerült megtalálni - mondta az igazgató.

Ilyen sírokra és arany szemfedőkre eddig még csak egyszer bukkantak régészek a Kárpát-medencében, Eger mellett.