Az új rendelet értelmében ha a gyermek ötven órát meghaladó időt hiányzik az iskolából hat hónapra elvennék az utána járó családi pótlékot. Soltész Miklós kereszténydemokrata politikus kiemelte: a törvénymódosítás társadalmi igényt valósít meg. A KDNP-s szakpolitikus idézte az alkotmányt, miszerint a szülők kötelesek kiskorú gyermekük taníttatásáról gondoskodni. A változtatásokat indokolva a politikus utalt az Alkotmánybíróság határozatára is, miszerint a családi pótlékra, mint konkrét juttatási formára senkinek nincs az alkotmányon alapuló joga.

- Senki ne gondolja, hogy olyan javaslatot terjesztenek be, ami alkotmányellenes lenne, vagy bárki jogát sérti - jegyezte meg.

Ma közel kétmillió gyermek után fizet az állam családi pótlékot. A mostani javaslat a családi pótlékot két részre választja, nevelési ellátásra és iskoláztatási támogatásra. Nevelési ellátásra a nem tanköteles gyermek jogosult, illetve saját jogán az a 18. életévét betöltött tartósan beteg, fogyatékos gyermek, aki már iskolába nem jár. Az iskoláztatási támogatást azon tanköteles gyermekek kapják, akik elérték azt a kort, hogy kikerülnek a nevelési ellátásból; s akik húsz éves korig közoktatási intézményben tanulnak tovább. A sajátos nevelési igényű gyermekeknél ez a korhatár 23 év lenne. Soltész Miklós elmondta: a családi pótlékot hat hónapra elveszik a szülőktől azon gyermekük után, akit nem járatnak iskolába. A kereszténydemokrata politikus rámutatott: a társadalom jogosan várja el, ha adót, járulék fizetnek az állampolgárok, akkor egy adott támogatásból mindenki "kihozzon" valamit.

- Jogos elvárás, hogy a mai katasztrofális munkaügyi helyzet javuljon, ez máshogy nem megy, mint az oktatás erősítésével - fogalmazott.