A magyar rejtett gazdaság hozzávetőlegesen a GDP 24 százalékának felel meg - ez a legfontosabb, hazánkra vonatkozó megállapítása annak a kutatásnak, amelynek eredményeit ma ismertette a Visa Europe és az A.T Kearney menedzsment tanácsadó cég.

Jacek Krawczynski, az A.T. Kearney szakértője a tanulmányt bemutató mai sajtótájékoztatón elmondta: a rejtett gazdaság olyan jogszerű, legális tevékenységeket takar, amelyet bizonyos okokból (például adózási kiskapuk miatt) nem jelentenek be a hatóságoknak. Ilyen például a be nem jelentett munka, vagy a bűncselekménynek nem minősülő adóelkerülés. Sok esetben a rejtett gazdaság olyan hétköznapi okok miatt alakul ki, mert az állampolgár túl bonyolultnak tartja az adóbevallást, ezért nem jól tölti ki azt.

Az is jól megfigyelhető jelenség -főleg a volt szocialista országokban- hogy bizalmatlanok vagyunk az állammal szemben, ezért veszünk inkább részt a rejtett gazdaságban. A kutatás megállapítja, hogy amennyiben egy piacon 10 százalékkal növelnék az elektronikus fizetés -például a bankkártyás fizetés, az online banki átutalás, a csoportos beszedési megbízás- arányát, az akár 5 százalékkal is csökkentené a rejtett gazdaság mértékét.

A felmérés szerint tehát az ATM-használat, a készpénzfelvételek számának csökkentésével is csökkenthető a szürkegazdaság: a rejtett gazdaság ugyanis alapvetően készpénz alapú. A készpénzben létrejött tranzakciókat ugyanis szinte lehetetlen nyomon követni, ezért az árnyékgazdaság szinte minden formája ezt használja fizetőeszközként.

Magyarországon a kártyás fizetés aránya alacsonynak mondható, az egy főre jutó évi mintegy 80 tranzakcióval elmaradunk az EU-átlagtól. Bár Budapesten és a nagyobb városokban egyre több a bankkártya, és bővül a kártyahasználat is, a POS-penetráció (azaz a kártyás fizetés lehetősége) az EU-átlaggal szemben szintén alacsonynak mondható.