A pályázat legfontosabb elemeit Ujhelyi István, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium államtitkára ismertette az Újpesti Tűzőrség épületében. A programban az épületek tűzvédelme a korábbinál hangsúlyosabb szerepet kap.

 

Ezentúl a pályázathoz kötelezően be kell kérni a tűzoltóságok szakvéleményét, ha a felújításkor az épületen belül és kívül utólagos hőszigetelést, a gépészeti rendszerek felújítását, a fűtött és fűtetlen terek elválasztását szolgáló nyílászárók beépítését végzik el. Finanszírozott elemként jelenik meg a szellőzőrendszerek tisztítása. Ugyancsak fontos változás, hogy az épületek felújítása során csak tűzvédelmi szempontból is minősített anyagok és technológiák használhatóak. A hivatásos önkormányzati tűzoltóságok a kivitelezés teljes folyamatát ellenőrizhetik.

 

Az államtitkár kiemelte, hogy a hazai lakáspolitika egyik legfontosabb hosszú távú célkitűzése a korszerű lakásállomány kialakítása és megőrzése.

Az Új Magyarország Lakásfelújítási Program keretében a hagyományos panelrekonstrukción kívül támogatható a távfűtött lakások fűtési rendszerének felújítása, egyedi szabályozása, mérése (Ökoprogram), a lakások energetikai korszerűsítése (Nemzeti Energiatakarékossági Program), a megújuló energiafelhasználás növelése és az egycsatornás gyűjtőkémények felújítása. Ez utóbbira az idén 200 millió Ft áll rendelkezésre. Ez az összeg mintegy 3000 lakás kéményeinek felújítását teszi lehetővé. A pályázaton olyan, legalább 8 lakásos társasházak vehetnek részt, amelyek 1985 előtt épültek.

 

A kormány az elmúlt 6 évben 34,4 milliárd forintot fordított a „panelprogramra”, 2008-tól kezdve azonban minden esztendőben 10 milliárd forint fordítható lakásfelújításra. A 2001-ben indult program keretében eddig 190 ezer lakás felújításának támogatásáról született döntés. Az eddig lakásonként felhasználható állami támogatási összege 100 ezer forinttal nő, így 500 ezer forintra emelkedik, és megváltozik a rekonstrukció finanszírozási struktúrája is. Míg korábban a költségek egy-egy harmadát az állam, az önkormányzat és a lakástulajdonos állta, a jövőben az önkormányzat részét a tulajdonosok kiválthatják, amennyiben a település nem tud csatlakozni a „panelprogramhoz”.

 

A filmvetítéssel és bemutatóval egybekötött sajtótájékoztatón részt vett az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetője is. Tatár Attila elmondta, hogy tűzoltóságokhoz évente körülbelül 70 ezer riasztás érkezik. Ebből 32 ezer esetben tűzhöz, 880 esetben pedig középmagas-magas házakban keletkezett tűzhöz hívnak segítséget. Ez utóbbiaknál jóval nagyobb a kockázat, hiszen egyszerre több lakás is veszélybe kerülhet egy esetleges paneltűz során. A főigazgató szerint fontos előrelépés – mind a megelőzés, mind a közvetlen veszélyelhárítás szempontjából –, hogy a tűzoltóságok figyelemmel kísérhetik a lakásfelújítások menetét.

 

Erdős Antal, a Fővárosi Tűzoltóparancsnokság általános parancsnok-helyettese filmekkel illusztrálta a panelházakban kialakuló leggyakoribb tűzeseteket, és az amatőr oltás során elkövethető hibákat.

Bubla Gyula, a Fővárosi Kéményseprőipari Kft. (FŐKÉTÜSZ) ügyvezető igazgatója azt hangsúlyozta: akkor hárul el véglegesen a veszély, ha az egycsatornás gyűjtőkéményeket lebontják, és helyükre új, modern berendezéseket építenek, illetve a meglévő kéményen mesterséges elszívást biztosító speciális „kéményfej ventillátort” szerelnek fel.