A VEKE már a tavaly decemberi menetrendváltásnál jelezte, hogy a minden racionalitást nélkülöző járatritkítások szolgáltatási, üzemviteli és gazdálkodási szempontból is értelmetlenek és károsak. Olyan vonatokat töröltek a nyári szüneti menetrendből, melyek eddig sem a munkába-iskolába igyekvőket szolgálták ki, hanem a délelőtti és a koraesti órákban teremtettek a csúcsideinél ritkább, de még elfogadható – jellemzően félóránkénti – követési időt. Budapest elővárosában a nyárra minden második vonatot eltüntettek a menetrendből, vagyis óránként közlekednek a vonatok Budapest külső kerületeibe és elővárosaiba. Miközben nyilvánvaló, hogy nyáron délelőtt és koraeste éppen hogy többen utaznak, mint az év más hónapjaiban, mindez a MÁV-ot nem érdekli, hiszen a miniszter felé kilométer-alapon számolnak el az éves teljesítménnyel. Így az, hogy valójában semmiféle megtakarítást nem lehet elérni, viszont utasok tömegeit lehet a vasúttól elriasztani, a döntéshozóknál senkit nem izgat. A papír türelmes, az utasok véleményére pedig senki nem kíváncsi.

Azért, hogy a vasúton utazóknak még jobban elvegyék a kedvét az utazástól, a menetrenden túl a szerelvények hosszát is megrövidítették, így az utasok még csúcsidőben sem számíthatnak kényelmesebb eljutásra. A MÁV utasainak több, mint felét kitevő budapesti elővárosi utasok így állva utazhatnak még nyáron is. Pedig szó sincs eszközhiányról, nem tűnnek el a személykocsik, csak éppen nyáron azokat is vakációra küldik. Nemrégiben sok pénzért felújított vasúti személykocsik vesztegelnek kihasználatlanul. A balatoni forgalomban eközben órás késések, kigyulladó mozdonyok, káosz és zsúfoltság a jellemző – tehát itt sem jobb a helyzet.

Közben a MÁV vezetőin senki nem kéri számon az évről évre romló üzemi és gazdasági mutatókat. Ha megint túl sok lesz a veszteség, gyorsan megszüntetnek még pár vonatot, bezárnak pár vonalat. Persze ettől a költség nem csökken, a bevétel pedig garantáltan kisebb lesz.