Toman Róbert, a Raiffeisen Bank üzletágvezetője fontosnak találta hozzáfűzni, hogy az év hátralévő részére az átlagos hitelösszeg további csökkenését várják. Toman ezt a lakossági hitelezést érintő, fogyasztóvédelmi célú jogszabályokkal indokolta, amelyek mind a hitelösszeg kiszámításának módját, mind az ingatlan forgalmi értékéhez képest adható maximális hitelösszeget meghatározzák. Köztudomású, hogy ez év március 1.-től a fedezetként felajánlott ingatlan forgalmi értékének legfeljebb 75 százaléka hitelezhető forint, 60 százaléka euró alapon.

Kevesebb, mint 2 hónap múlva, pedig életbe lép a fogyasztói hitelezést szabályozó törvény, amely tovább korlátozza a deviza alapú hitelezést, valamint szigorítja a hitelminősítéssel kapcsolatos törvényalkotói elvárásokat. A felmérésből az is kiderül, hogy a válság előtti időszakhoz képest csökkent mind a lakáshitelek, mind a szabad felhasználású jelzáloghitelek futamideje.

A szakértők úgy látják, hogy a fenti változások tovább fogják növelni a forint hitelek részarányát az új hiteligényléseken belül, amelyet tovább erősít a jegybank 2009 júliusa óta tartó kamatvágási sorozata, amelynek hatására a jegybanki alapkamat 5,25%-ra csökkent.   A bank szakembereinek elmondása szerint euró és a forint alapú források kamatkülönbözete ellenére már mostanában is egyre többen választják - a jogalkotói elvárásokkal összhangban - a forint alapú hiteleket a deviza alapú eladósodással szemben.

” Semmi meglepőt nem találok abban, hogy a hiteligénylők egy jelentős része a forinthitelek mellett döntött, illetve dönt. Nálunk egy 5M Ft-os, 240 hónapos futamidejű lakáshitel esetében a forint hitel havi törlesztése mindössze 10 százalékkal magasabb, mint euró alapon, így teljesen érthető ha az ügyfelek az árfolyamkockázat elkerülése érdekében inkább forint alapú hitelt vesznek fel, hiszen jövedelmük is forint alapon keletkezik.” -mondta el Toman Róbert.

Toman álláspontja szerint a forinthitelek előretörésében két tényező játszotta a legnagyobb  szerepet. Az egyik, hogy amikor a válság csúcspontján közel 320 Ft/euró árfolyamra gyengült a Magyar fizetőeszköz akkor sokan rádöbbentek, hogy egy devizaalapú lakáshitel mekkora kockázatot rejt magában. A másik pedig, hogy az MNB kamatpolitikájának köszönhetően dinamikusan csökkent a jegybanki alapkamat. Ebből fakadóan a bankok is igyekeznek minél kedvezőbb kamatfeltételeket biztosítani. Jelen pillanatban jellemzően 9, -10% között mozog ennek a hitelfajtának a kamata annak függvényében, hogy melyik pénzintézetnél akarja felvenni az ügyfél.  Ez azt jelenti, hogy átlagosan hozzávetőlegesen már csak másfél százalékkal magasabb a forinthitelek kamata az euróhitelnél.

Minden bank mással próbálkozik ezen a területen. Mi például amellett, hogy lakáshitelek esetén elengedjük a hitelbírálati díjat egy hitelfedezeti terméket ejlesztettünk ki a hitelfelvevők részére, amelynek segítségével egy nem várt esemény esetén is biztonságban tudhatja magát az ügyfél, illetve annak családja. Illetve az is újdonság, hogy az ügyfél sms- ben kap értesítést a hitelbírálat állásáról.

2008 óta a lakosság körében a hiteligénylés 10,1%-ról 6,9%-ra csökkent, viszont a lakáshitel kereslet stabilnak mondható. A várakozások szerint a magyar lakosság 2%-a tervez lakáshitel felvételt az elkövetkező 1 évben. Ez kb. 140 000 főt jelent. A használatba vett lakások száma 2009-ben 11%-kal, az új engedélyeké 35%-kal volt kevesebb, mint 2008-ban.

Idén, a januári adatok szerint ez a csökkenés megállni, de mindenképpen lassulni látszik. Kivételt képeznek a panellakások, ahol még idén januárban is estek
az árak a tavalyi szinthez képest. Az Otthon Centrum 2010-re összességében stagnálásra számít az árakban, bár a tömeges kényszerértékesítések még nem
indultak el, s ezek megjelenése a piacon újból csökkenést eredményezhet. A lakáspiac 2009-ben érte el a mélypontot, s a tavalyi 30-40%-os forgalmi visszaesés után idén - optimistán - minimális, kb. 5%-os bővülésre van reális esély.

A társaság szakértői arra számítanak, hogy idén a kisebb területű és olcsóbb lakások iránt nő majd a kereslet. A magánszektor hitelezése tekintetében a markáns fordulópont  2010 végére, 2011 elejére várható.