A világon a kibocsátás a bázisévnek számító 1990 óta 40 százalékkal növekedett, és különösen az ezredforduló után gyorsult fel. Mára Kína lett a világ legnagyobb légszennyezője, megelőzvén az Egyesült Államokat, a harmadik helyen álló Oroszországot, illetve Indiát és Japánt. Kína termeli a világ teljes széndioxid-kibocsátásnak 22 százalékát, a gyorsan iparosodó ország 180 százalékkal több széndioxidot bocsátott a levegőbe tavaly, mint 1990-ben.

Magyarországon a tavalyi, 60,4 millió tonnás kibocsátást 15 százalékkal kisebb volt az 1990-es 71 milliónál. A 2012-ben lejáró Kiotói Jegyzőkönyv általánosságban azt írja elő, hogy a résztvevők a 2008-2012 közötti időszakra legalább 5 százalékkal csökkentsék az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását az  
1990-es szinthez képest. Az EU 8 százalékos csökkentést vállalt. Az EU továbbá vállalta, hogy összuniós szinten 2020-ra húsz százalékkal csökkenti a széndioxid-kibocsátást 1990-hez viszonyítva. Az unió már 2005-re a vállalás jelentős részét - 7,9 százalékát - teljesítette, és ez nagyban az új tagállamokban tapasztalt, meredek csökkenésnek köszönhető.

Az IWR elemzése szerint tavaly globálisan 120 milliárd euró értékű beruházást hajtottak végre a megújuló energiatermelésben, ahhoz azonban, hogy az ásványi energiaforrások felhasználása csökkenjen, évi 500 milliárd euró beruházásra lenne szükség.