A kérdőíven arról kérdezik az emberek véleményét: az új alkotmány csak az állampolgári jogokat vagy a kötelezettségeket is deklarálja-e; korlátozza-e az állam eladósodását; vegyen-e védelem alá olyan közös értékeket, mint a család, a munka, az otthon, a rend és az egészség; járjon-e szavazati jog a kiskorú gyermekek után.

Engedjék-e a gyermeknevelés költségeinek megadóztatását vagy sem; az új alaptörvény vállaljon-e kötelezettséget a jövő nemzedékek után. A testület arra is választ vár, hogy az új alkotmány fejezze-e ki a határon túl élő magyarsággal való nemzeti összetartozás értékét; védje-e a Kárpát-medence természeti sokféleségét; védje-e fokozottan a nemzeti vagyont; csak átlátható gazdasági hátterű társaságok számára legyen-e nyitva az állami forrásokhoz való hozzájutás, a közbeszerzéseken való részvétel; a bíróságok számára legyen-e mód a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés kiszabására; továbbá szankcionálják-e a parlamenti bizottságok előtt való meg nem jelenést.

A tizenkét kérdésre különféle válaszlehetőségeket ajánlanak majd fel, a kérdőív végén pedig a véleményüket is kifejthetik a választópolgárok, akik a kérdőíveket díjmentesen küldhetik vissza. Az íveket a napokban kezdik nyomtatni, és várhatóan tíz napon, két héten belül minden választópolgár megkapja. Ezt követően két hét áll rendelkezésükre, hogy azt visszaküldjék. A feldolgozást a kormány apparátusa végzi majd.

Szili Katalin a Miniszterelnökségen tartott sajtótájékoztatón hangsúlyozta, az alkotmányozás nem a napi politika ügye. A politikus elsősorban arról a hat kérdésről beszélt, amely az értékekről szól, ugyanis - mint mondta - "mi, magunk, egy értékközösség is vagyunk". A volt házelnök az egyik legfontosabb kérdésnek nevezte a jövő nemzedékek létfeltételeinek védelmét. Elmondta azt is, hogy a nemzeti vagyon ügyében alapvetően a termőföld és az élővizek védelmét emelik ki.

Szájer a további kérdéseket részletezve kifejtette: kíváncsiak arra, az emberek szerint kell-e az alkotmánynak korlátot állítania a mindenkori kormányokkal szemben annak érdekében, hogy az adósságállomány ne haladhasson meg egy bizonyos szintet. A fideszes EP-képviselő hosszan beszélt arról a kérdésről, hogy a kiskorú gyermekek után a szülők rendelkezhessenek-e szavazati joggal. Mint mondta, vitát szeretnének indítani a témában, és néhány javaslatot is tesznek: járjon-e, és ha igen, minden gyermek után, vagy egy család csak egy plusz szavazatot kapjon a gyermekek számától függetlenül. Az extra szavazati jogról a nemzeti konzultációs testületben is vita alakult ki - tette hozzá.

Szájer József hangsúlyozta, az állampolgárok közül a 18 év alattiak alkotják a legnagyobb olyan csoportot, amely ki van zárva a politikai képviseletből, ezért ha "pozitív döntés" születne, az "mindenképpen komoly következményekkel járna", a politikusoknak jobban oda kellene figyelniük erre a társadalmi rétegre. Személyes meggyőződése szerint nagyon fontos lenne - akár elsőként, "úttörőként" a világon -, ha egy ilyen intézmény bekerülne az alkotmányos rendszerbe. Ezzel Magyarország irányt mutathatna a legutolsó nagy szavazatijog-kiterjesztés tekintetében - jegyezte meg, hozzátéve, hogy a magyar jogrendszerben létezik megoldás arra, hogy ha kell, eldöntsék: kié lenne a szavazati jog akkor, ha például elválnak a szülők.

Kérdésre hozzáfűzte, a határon túli magyarokkal kapcsolatos szavazati jog egy későbbi, a választójogi törvénnyel összefüggő kérdés, és arról már folyik egy vita. Szólt arról is, hogy a Fidesz-KDNP alkotmányszövegező bizottsága, amelyet ő vezet, az alapvető jogokat illetően az alapjogi charta listáját - amelyben a nők jogai kiemelten szerepelnek - szeretné beemelni az új alkotmányba. A kérdőívek költségét firtató újságírói felvetésre a fideszes politikus azt mondta: töredékébe kerül annak, mint amit egy országos népszavazás elrendelése jelentene.

Szájer Józsefet Orbán Viktor miniszterelnök kérte fel az új alkotmány előkészítésével kapcsolatos nemzeti konzultáció vezetésére. A testület tagja Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságának elnöke, Csák János, Magyarország londoni nagykövete, Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és Szili Katalin. A fideszes EP-képviselő korábban azt mondta, szeretné, ha a testület munkájában "kültagként" részt venne Lázár János, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője is. Szili Katalin felkérését néhány nappal ezelőtt azzal magyarázta Szájer József, hogy a volt házelnök egy olyan környezeti, környezetvédelmi és szociális szempontot jelenít meg a testületben, amely "minden magyar állampolgár számára fontos". Szili Katalin "szövetségesünk" abban, hogy új alaptörvényre van szükség - fűzte hozzá akkor.