Februárban két alkalommal tart évértékelő beszédet Orbán Viktor. A miniszterelnök február 14-én a parlamentben összegzi mindazt, ami a választások óta történt, de várhatóan bejelenti a "régen várt" gazdasági intézkedéseket is, illetve a következő hónapok politikai menetrendjéről ejt majd szót. Saját hagyományait követve azonban ebben az évben sem marad el az az országértékelő beszéd, amelyet a pártelnök a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület felkérésére tart 1999 óta. Fideszes körökből úgy tudjuk, hogy a külső helyszínen tartandó értékelést ezúttal szeretnék valamilyen formában nemzetközivé tenni. A kormánypárt vezetői ugyanis állítólag pontosan tudják, hogy nagyon rossz Magyarország megítélése, ezért úgy gondolják, ha sok tekintélyes, Európában elfogadott politikus tiszteli meg a rendezvényt, esetleg fel is szólalnak azon, akkor szalonképesebb színben tünhet fel a kormány.

Ezen a hagyományos rendezvényen Orbán várhatóan beszél majd az alkotmányról, de vélhetően nem tudja kikerülni a gazdasági kérdéseket sem. Emlékeztes, tavaly októberben a Széll Kálmán Alapítvány rendezvényén, a Millenárison jelentette be a kormányfő az úgynevzett válságadókat, illetve a magán-nyugdíjpénztári befizetések 14 hónapos felfüggesztését. A februári beszéd részleteiről, a helyszínről, a külsőségekről azonban egyelőre nem tudni.

A parlamentben a Fidesz elnöke korábban soha nem értékelt, és fideszes körökben most is többen úgy tartják, a februári parlamenti miniszterelnöki beszédet nem lehet az immár tizenharmadik éve szokássá vált szónoklatok sorába illeszteni. A hagyományteremtő beszéd annak idején a Vigadóban hangzott el. Orbán akkori szavai szerint azért ott, mert Magyarország polgárainak régi vágya, hogy a tervekről, azok indokairól első kézből értesüljenek. Azóta többször megírták már, hogy más országokban az államelnökök, kormányfők a kongresszusban, illetve parlamentben állnak a polgárok elé programot hirdetni, évet értékelni, a jövőről beszélni.A Fidesz elnöke azonban eddig - ellenzéki vezetőként is - ragaszkodott a külső helyszínhez. Választásaival állítólag azt akarta jelezni, hogy legyen bármilyen pozícióban, ő a nép előtt beszél és gondolkodik.

Miniszterelnökként bizakodó szónoklatokat tartott; 1999 februárjában a Horn-kormányt és a Bokros-csomagot bírálta, de felvázolta a kibontakozást. A következő évi beszédben hangzott el a szállóigévé vált "három szoba, három gyerek, négy kerék" mondat. 2001-ben kijelentette: "szeretnénk a hétköznapokat az örökléthez igazítani", egy évvel később pedig az előző négy évet olyan sikeres időszaknak nevezte, amely "megszülheti végre az erős, magabiztos és kishitűségtől mentes országot".

A választási vereséget követően azonban sötét lett a kép. 2003-ban például rombolási kényszerrel vádolta az akkori kormányt. Két évvel később a kettős állampolgárságról szóló népszavazás kudarcát is azzal magyarázta, hogy az emberek körében "hatalmas a létbizonytalanság", s minden közéleti kérdést "a létbizonytalanság szemüvegén keresztül" néznek. 2006-ban úgy vélekedett: a választásokon a magyar szolidaritás és a "közönyös, kíméletlen vadkapitalizmus" között kell választani, majd kijelentette, a nép el tudja kergetni vezetőit. Az újabb választási vereség után viszont úgy fogalmazott, az ország lesodródott a józan ész útjáról, amikor milliárdosok és oligarchák kezdték vezetni. Tavaly többek között azt jelentette be, hogy nem "bosszúkormányzásra" készülnek, mégsem lehet szemet hunyni és átlépni azon, ami történt.

A szocialista Medgyessy Péter 2004 februárjában az Országházban tartott évértékelőt, amellyel egyébként alaposan meglepte az ellenzéket, de akkori koalíciós partnerét, az SZDSZ-t is. A kormányfő ugyanis közös uniós választási listára, a köztársasági elnök közvetlen választására, és kisebb létszámú parlamentre tett javaslatot. Gyurcsány Ferenc az MSZP-s hagyományokat követve szintén az Országházban értékelt minden tavaszi ülésszak elején.

Bajnai Gordon azonban csak búcsúösszegzést tarthatott, hiszen ő 2009 tavaszától 2010 tavaszáig töltötte be hivatalát. Az előző ciklus utolsó parlament ülésén három fontos célt nevezett meg, melyet a következő kabinetnek el kell érnie: az euró 2014-es bevezetését, a foglalkoztatás bővítését és a gazdasági növekedés beindítását. A Fideszt és az MSZP-t pedig a szélsőjobb elleni összefogásra buzdította.