Király Júlia szerint - tekintettel a magas forintbetéti kamatokra és a devizahitelek alacsony kamatára - a devizahitelt felvevő magyar háztartások rövid távon, mikrofinanszírozási szinten nem döntöttek irracionálisan. A jegybanki alelnök szerint az MNB a kezdetektől jelezte a piacnak, hogy a devizaeladósodásnak vannak kockázatai. Annak idején azonban globálisan is az volt az álláspont, hogy engedni kell a piac önszabályozását,közvetlen beavatkozás nélkül - tette hozzá. A recesszió várható magyarországi pályájáról Király Júlia azt valószínűsítette, hogy az "inkább U alakú, semmint V alakú lesz". Az MNB alelnöke ezzel arra utalt, hogy a meredek visszaesést követő hirtelen meglóduló növekedés helyett lassabb fordulatra számít a növekedési pályában.

Király Júlia kijelentette: a kelet-európai válság szempontjából az amerikai Lehman Brothers nagybank tavalyi összeomlása volt a fordulópont. Hozzátette: jelenleg nem tipikus "feltörekvő piaci válságról" van szó. A felzárkózó térség korábbi válságai belső problémákkal kezdődtek, és ezeket követte a tőkekiáramlás. A mostani krízis a nyugati gazdaságok pénzügyi válságával kezdődött, a feltörekvő országcsoportban ezután indult a tőkekiáramlás, és ennek következménye volt a belső sokk - állította az MNB alelnöke.

A magyar euróövezeti céldátum kijelölését firtató felvetésre Király Júlia azt mondta: ebben a hitelesség az elsődleges szempont. Magyarországnak már volt két céldátuma, és ha a harmadik sem teljesülne, azzal az egész euróövezeti csatlakozási folyamat hitelessége összeomlana - mondta. A londoni elemzői közösségen belüli konszenzus 2014-re valószínűsíti az euró bevezetését Magyarországon, jóllehet vannak olyan citybeli vélemények, amelyek szerint ez már 2013-ban lehetségessé válhat.