Arra a műsorvezetői felvetésre, hogy a nagy reformok jó része megtorpant, Kiss Péter kijelentette: az igaz, hogy "nem tudtunk végigvinni minden olyan folyamatot, amit elkezdtünk 2006-ban", de sokat igen, és sok olyan van, amelynek eredménye csak évekkel, évtizedekkel később jelentkezik. 
Kiss Péter emlékeztetett: a kormány számos nagy reformot indított, például az egészségügyben, ennek hatására 2007-ben kétszázezer ezer olyan új befizető jelent meg az egészségügyben, aki korábban igénybe vette az egészségügyi ellátást, de nem fizette a járulékot. 
"Ez azt jelenti az egészségügyben - a gyógyszerkassza rendezésével együtt -, hogy nem háromszáz milliárdos hiánya van a kasszának, hanem néhány tízmilliárdos többlete" - mondta, hozzátéve: ebből a többletből lehet a kórházakat fejleszteni. 
   

 Felhívta a figyelmet arra: "egy ilyen beavatkozás hatása nem egy év alatt látszik meg", de - mint mondta - a reform eredménye, hogy az állampolgárok jobb szolgáltatást kapnak, illetve megteremtődik az adórendszer átalakításának lehetősége, mód nyílik a bérekre rakódó munkáltatói teher csökkentésére. "Most van ez a napirenden éppen" - jegyezte meg. 
Kiss Péter a nagy reformra másik példaként a nyugdíjrendszer átalakítását említette, ahol szintén csak tíz-húsz év múlva jelentkezik a beavatkozás hatása.
A kancelláriaminiszter emlékeztetett arra is, hogy Magyarországon a hivatalos nyugdíjkorhatár 62 év, ám az emberek átlagosan négy-öt évvel korábban mennek nyugdíjba. Mint mondta, ezt a "rést" szűkíteni kell. Ezt a kormány 2006-2007-ben megtette, ennek pedig az lesz a hatása, hogy a következő időszakban majd a befizetésekből "nem kell olyan sokat fordítani azok nyugdíjára, akik ma még inkább befizetők kell hogy legyenek, nem nyugdíjfelvevők".