A Világgazdaság információja szerint nem a munkáltatók, hanem a kormányoldal vetette fel az említett ötletet, ami döntően a kereskedelemben és a vendéglátásban alkalmazottakat érintené.

Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint a munkaadók részéről minden olyan törekvés támogatható, amely az anyagi javak megóvására ösztönöz, mert "nemcsak magyar, hanem nemzetközi felmérések is azt bizonyítják, hogy az áruérték egy százaléka eltűnik, ennek zöme a lopások miatt van". Sáling József, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének elnöke viszont tiltakozott az egyhavi alapbér befizetése ellen. A szöveg ugyan kölcsönös megállapodásról szól, de a gyakorlatban a munkáltató nyomást gyakorolhat a dolgozóra. "Ha ezt a cégek tömegesen akarják kikényszeríteni, akkor ebből biztosan háború lesz".

Az MSZOSZ közleménye szerint ha a törvényt elfogadja a parlament, nő a munkavállalók kiszolgáltatottsága, csorbulnak a kollektív jogok, és sok lehetőség lesz a jövedelmek csökkentésére. A szövetség "követeli", hogy a kormány addig ne terjessze az Országgyűlés elé az új Mt.-ről szóló javaslatot, amíg a munkavállalók érdekképviseleteinek tényleges bevonásával létre nem jön egy elfogadható törvénytervezet. A Liga pedig jövő pénteken és szombaton félpályás útlezárást tart.

Sztrájkkal válaszolnak a BKV-s szakszervezetek, ha a kollektív szerződést (ksz.) felmondja a vállalat. Egyelőre semmi biztosat nem tudnak az érdekvédők. Az igazgatótanácsi ülésről szivárgott ki tegnap az a hír, hogy amennyiben nem működnek együtt a BKV-val abban, hogy a dolgozók juttatásait lefaragják, a vállalat felmondja a ksz-t. A tárgyalási határidő november 30-a.

Gulyás Attila, a Városi és Tömegközlekedési Dolgozók szakszervezeti Szövetsége elnöke úgy fogalmazott: lehetett erre a lépésre számítani, ugyanis az új Munka törvénykönyve szerint adható juttatások és a ksz-ben leírtak között milliárdos különbségek vannak. Mint mondta, szerinte a kormány hamarosan utasításba adja a cégvezetőknek, hogy mondják fel a szerződéseket, ugyanis úgy akarják az ország versenyképességét növelni, hogy olcsóbbá teszik a foglalkoztatást, fillérekért dolgoztatják a munkavállalókat. Bejött a kínai gyakorlat - fogalmazott az érdekvédő.