A Gyurcsány-kormány szociális államtitkára szerdai, budapesti sajtótájékoztatóján ismertette az ELTE szociálpolitikai tanszékének nemrég publikált vizsgálatát, melyből egyebek mellett az derült ki, hogy a leghátrányosabb kistérségekben élők 84 százaléka - mintegy kétmillió ember - olyan háztartásban él, ahol a befolyó jövedelem a legalsó ötödbe tartozik. Hozzátette: ezekben a családokban egyetlen aktív kereső sincs.

Rámutatott, hogy - a vizsgálat megállapításai szerint - a szegény családokban inkább a gyerekekre költenek, mint másra. Közölte, ezek az emberek semmi esélyt nem látnak arra, hogy a jövőben változzon a helyzetük.

Korózs Lajos elmondta: tíz év alatt megháromszorozódott azoknak a száma, akik magukat szegénynek mondják; a leghátrányosabb kistérségekben élők közel 33,7 százaléka teljes mértékben szegénynek tartja magát, ez az adat egy évtizede még csak 12,4 százalék volt. Korózs Lajos szerint a szegénységnek "etnikai arca" is van; a magukat romának tartó háztartások 93,2 százaléka a hónap végére kifogy a pénzéből, míg a nem romáknál ez 55,6 százalék. Példaként említette továbbá, hogy a romák harmadánál nincs vezetékes víz, míg a nem romáknál ez csak 6,5 százalék.

Elmondta azt is, hogy a felmérés során megkérdezettek a családi ellátások közül a családi pótlékot tartják a leginkább elfogadható szociális ellátásnak. Korózs Lajos szerint ezért eljött az ideje annak, hogy a jövőben indexálják a családi pótlékot. Közölte, az alsó decilisben élők egész éves jövedelme összesen 310 milliárd forint. Ezzel összefüggésben szégyennek nevezte, hogy a kormány majdnem kétszer ennyi pénzt költött Mol-részvények vásárlására.
A Központi Statisztikai Hivatal néhány hete, a 2010. évi adatok alapján ismertetett adataira hivatkozva kitért arra is, hogy ma Magyarországon 3,7 millióan élnek a létminimum alatt.

Szerinte a kormányzat tervezett intézkedései negatívan fogják érinteni azokat a családokat, amelyekben rokkantnyugdíjas, táppénzes, vagy álláskeresési támogatásban részesülő él. A politikus szerint a kormányzati politika hatására a következő időszakban a jövedelmi egyenlőtlenségek tovább növekednek, a most mélyszegénységben élők helyzete tovább romlik, a társadalmi feszültségek növekednek és a rasszizmus is erősödni fog.