A napfogyatkozás 8 óra után néhány perccel kezdődik hazánk különböző pontjairól nézve (a pontos időadatokat lásd a táblázatban). Ekkor a Nap még csak 3-5 fok magasan lesz a látóhatár felett, és miközben egyre feljebb emelkedik az égen, a Hold sötét korongja egyre nagyobb részét takarja le. A jelenség maximuma 9.24 és 9.30 között következik be, például Budapestről nézve ez 9.27-kor lesz. Ekkor a holdkorong a Nap felszínének 77-78 százalékát takarja majd ki (amikor az 12-14 fok magasan jár a horizont felett).

Mivel a jelenség nem teljes napfogyatkozás lesz, nem sötétedik be az égbolt, és nem lesznek olyan látványos jelenségek, mint 1999-ben. Az időpont miatt azonban a fényviszonyok szokatlan módon változhatnak. Normális esetben egyre világosabbá válik délelőtt az égbolt, és ezzel párhuzamosan emelkedik a hőmérséklet. Ezúttal fordított helyzet várható. Eleinte erősödnek a fények, majd a fogyatkozás maximális fázisa felé kissé visszahalványodik az égbolt. Igaz, csak csekély eltérés várható, de a figyelmes szemlélő talán észreveszi a fények és a színek enyhe változásaként. Hasonló helyzet várható a hőmérsékletnél is: a délelőtti melegedés lelassulhat vagy akár meg is torpanhat egy órára - de itt sem várható feltűnő hatás.

A fogyatkozás eltérő fázisainak időpontjairól a mellékelt táblázat tájékoztat. Ebben kikereshető, hogy az ország különböző pontjairól nézve mikor következik be a jelenség. A fogyatkozás kezdete azt jelzi, amikor a holdkorong pereme először "harap bele" a Napba, a maximum pedig a legnagyobb kitakarás pillanatát. Megfigyelhető továbbá a Nap látóhatár feletti magasságának változása, valamint az utolsó oszlopban a fogyatkozás nagysága, amely tizedes értékben mutatja meg, mekkora részét takarja ki a Hold a Napnak a maximális fázis során.