A szóvivő közölte: a személyi kérdőíven az a kérdés szerepel, hogy a válaszadó mely nemzetiséghez tartozónak érzi magát, a megjelöltön kívül tartozik-e másik nemzetiséghez is, valamint rákérdeznek az anyanyelvre, és arra is, családi, baráti közösségben mely nyelvet használja.

Kitért arra: Magyarországon 13 kisebbséget tartanak hivatalosan számon, ezeknek van kisebbségi önkormányzatuk is.

A kérdőív ötödik, a nemzetiségről és a nyelvi kötődésről is szóló - nem kötelezően kitöltendő - fejezetének első részében az alábbi választási lehetőségek szerepelnek: magyar, bolgár, cigány (roma), görög, horvát, lengyel, német, örmény, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén, ukrán. Ezeken kívül külön feltüntetik a valószínűsíthetően nagy számban Magyarországon élő további kisebbségek közül - betűrend szerint - az arabot, a kínait, az oroszt és a vietnámit, de az "egyéb" rovatban más kisebbség megjelölésére is lehetőséget nyújtanak - jegyezte meg a szóvivő.

Virágh Eszter szólt arról is: a KSH igyekszik elérni, hogy a számlálóbiztosok közé az adott nemzetiségi közösség tagjai közül is kerüljenek be, az eddigi adatok szerinti számarányuknak megfelelően. Ez véleménye szerint megkönnyítheti az adatszolgáltatást, mert megoldja az esetleges nyelvi nehézségeket és a kisebbséghez való tartozás bevallásának hajlandóságát is elősegítheti.

A KSH adatai szerint Magyarországon csaknem 200 ezer külföldi állampolgár is tartózkodik, közülük azok, akik életvitelszerűen legalább 3 hónapja itt élnek, a törvény alapján kötelesek adatot szolgáltatni a népszámláláson. A külföldiek közül 164 ezren európaiak, 25 ezren ázsiaiak (ebből 11 ezer a kínai, 3 ezer a vietnámi), csaknem 5 ezren amerikaiak, 2500-an pedig afrikaiak.