A Fővárosi Közterület-felügyelet Állategészségügyi Telepe a kóbor és elhullott állatok begyűjtését végzi Budapest területén. A telepre bekerült állatok egy részét lakossági bejelentés alapján fogják be közterületről, másokat saját gazdájuk vagy megtalálójuk ad le.
A telep (a közhiedelemmel ellentétben) nem menhely. A befogott állatokat - remélve, hogy eredeti gazdája rátalál - a befogástól számított 14 napon át a Telep csak az eb eredeti gazdájának adhatja ki. Ha ezen idő alatt sem kerül elő eredeti gazdája, majd nem akad új örökbefogadója, az időről-időre fellépő helyhiány esetén a kutya elaltatható. A leadott ebeket a telep nem köteles két hétig tartani, de ez nem jelenti azt, hogy mindenáron kioltják az állat életét. A telep egyszerűen kénytelen elaltatni állatokat, tekintve, hogy a mindenkori létszám gyakorta meghaladja a rendelkezésre álló férőhelyek számát.
Dr. Kozma Tamás, a telep vezetője elmondta, 2007-ben1256 ebet fogtak be közterületről, valamint 1968 ebet saját gazdája vitt be a telepre. Az ilyen „leadásoknak” változatos az indoklása, költözés, megváltozott életkörülmények, de akad olyan is, aki azt mondja, nagyra nőtt a kutya…
3224 kutya került tehát be a Telepre, és 867 kutyát kellett elaltatni, kilencven százalékban olyan ebeket, akiket gazdájuk kifejezetten orvosi eutanáziára vitt a telepre, a kutya nagyon idős okra, gyógyíthatatlan betegsége miatt.
Állatvédő csapatok 382 kutyát vittek el a telepről, többségében sérült, idősecske, beteg avagy régen bent lévő „senkinek nem kellő” kutyákat.
Kozma dr. azt mondja, „egyáltalán nem kellene helyhiány miatt altatniuk, ha nem kellene a gazda által megunt, évente mintegy 2000 ebet átvenniük”. Hozzátette, az utcán kóborló általuk befogott állatoknak bizony csak 15%-a az, akiért eredeti gazdája megy a Telepre. A többieket kidobták, nem keresik.
„Az emberi felelőtlenség, meggondolatlanság az oka annak, hogy egyáltalán létezik ilyen telep. Az emberek minden szívfájdalom nélkül teszik a kutyájukat utcára, de volt olyan eb is, akit azért hozott be a gazda, mert beteg lett az állat. Mi kikezeltük, azóta is jól van.”
Lássuk, mibe kerül az ebtelep a fenntartása. Évente 100-150 millió forintba. Bizony. 26-an dolgoznak a telepen, 4 állatorvos, 8 eb-befogó, 8 állatgondozó és 6 kisegítő (diszpécser, adminisztrátor, takarító). 4 gépkocsi indulhat lakossági bejelentés alapján kóbor ebért. Ebből a 100-150 millióból etetik az állatokat, fizetik a béreket, a benzint, a Telep rezsijét…

2003-ig a telepre bekerülő kutyák száma riasztóan magas volt, meghaladta az 5000-et is, és az élve kikerült kutyák száma pedig nem érte el a 2000-et.
2004-ig óriási pusztítást végeztek a fertőző vírusok, kutyák százai szopornyicában, parvóban haltak meg. 2004 novemberétől megkezdődött a harc: oltást, ellenszérumot kaptak a bekerülő kutyák és mára gyakorlatilag megszűnt a fertőzés. Kozma dr szerint „ha egy kutyát hagyunk valamilyen betegségtől szenvedni, az ugyanúgy állatkínzás, mintha agyonvernénk őket”. Mára minden kutya oltva, és egyedi azonosítóval, chippel fogadható örökbe az Illatos útról.
Említenünk kell azokat a kutyákat, akiket harapás, agresszív viselkedés miatt „utalnak” be az ebrendészeti telepre. 2007-ben 142 kutya került be megfigyelésre, Kozma dr. sok esetben „érthetetlen, miként is haraphatott az adott eb, a Telepen semmilyen agresszív viselkedést nem mutatott. Számos esetben a probléma inkább az lehetett, hogy a gazda nem tudott megfelelően bánni a kutyával, elhanyagolta őt avagy félreértelmezte az eb reakcióit ”.
Kozma dr. szíve szerint nem altatna helyhiány miatt egyetlen állatot sem, hiszi, minden kutyának megvan valahol a gazdája. Bővíteni kellene a telepet, de nincs hová, a hely körbe van véve más létesítményekkel. Kozma dr. álma, hogy egyszer ezt eladják és egy modernebb, nagyobb, komfortosabb új telep kerül majd kialakításra. Addig pedig őszintén reméli, kevesebben szabadulnak meg az ebtől, akit annak idején beszereztek, talán változik valami: csak tudatosul végre, az állat érezni képes lény.
Mit mondhat erre az újságíró, aki maga is három eb gazdája és kevés szabadidejében a Lelenc Kutyamentő Egyesület mentett kutyáit próbálja családhoz juttatni? Kutya nélkül lehet élni, nem baj az, ha valakinek nincs. De ha valaki kutyatartásra adja a fejét, lássa be: a kutya egy életre szól, csak mi, emberek tudunk gondoskodni róla, nélkülünk kiszolgáltatott, magát ellátni képtelen, az utcán balesetet okozhat, baleset áldozatává válhat.
Kapcsolódó weboldal: www.illatosut.hu
-TeA-