A főigazgató cáfolta, hogy azért nevezték volna ki a hivatal élére, hogy "betömködje" azokat a lékeket, amelyeken keresztül információk - többek között azok, amikből a Mucuska-gate lett - kerültek ki a szolgálatoktól. Leszögezte: nem a szolgálatok szivárogtattak, hanem "voltak olyan érdekcsoportok, amelyek komoly erőfeszítéseket tettek bizonyos információk megszerzésére", és akadt olyan kolléga, aki ebben partner volt.
    Arra a kérdésre, hogy honnan tudták, ki szivárogtatott a Mucuska-gate-ben, közölte: "nagyjából ismert volt, hogy ki vagy kik voltak azok, akik az ügybe belekeveredtek". Arra, hogy ha ez igaz, akkor az elődje miért nem rúgta ki az illetőt, Laborc azt válaszolta: ezt az elődjétől kellene megkérdezni.
    (Az MTI adatbázisa szerint 2005. augusztus 31-én egy internetes lap részleteket közölt Magyar Bálint oktatási miniszter állítólagosan lehallgatott telefonbeszélgetéseiből. A Szatmári-ügy vagy "Mucuska-gate" néven elhíresült történetben a kiszivárogtatással egy Romániából áttelepült, állítólag a román titkosszolgálatnak dolgozó "kémházaspárt", elsősorban annak nőtagját hoztak hírbe, akinek a sajtóhírek szerint intim kapcsolata volt egy korábbi és egy funkcióban lévő miniszterrel, s a házaspár fideszes politikusokkal is "közvetlen, rendszeres és bizalmi jellegű kapcsolatban" volt.)
    Laborc Sándor a Magyar Narancsnak elmondta: az UD Zrt.-ügy úgy kezdődött, hogy az NBH azt tapasztalta, a védett intézmények adataihoz valakik jogosulatlanul hozzáférnek, és később a lehallgatási anyagok alátámasztották ezeket az alapinformációkat.
    A távozó főigazgató közölte: nem érti, hogy bár az egyik lehallgatott beszélgetésben elhangzott, hogy a felszámolás alatt álló MÁV-biztosítótól "tömérdek személyes és szenzitív adatot szereztek meg, és erről másolatot készítettek", ez pedig törvényes úton nem történhetett volna meg, ezt mégsem vizsgálták. A főigazgató elmondta: a hivatal mérlegeli, hogy milyen további lépéseket tehet.

 "A hivatal elsődlegesen az államtitoksértéssel foglalkozott, az összes többi körülmény viszont arra várt, hogy az általunk adott alapinformációkat már nyílt nyomozati cselekmények - házkutatás, tanúkihallgatás, a gyanúsítottak meghallgatása, szakértő kirendelése - révén bizonyítsa vagy zárja ki a nyomozóhatóság" - mondta.
    Azzal kapcsolatban, hogy a vám- és pénzügyőrség miért nem jutott semmire az adócsalással kapcsolatban, Laborc közölte: az APEH bűnügyi igazgatóságán számos ilyen ügye volt (ahol hat vagy hét jogi személy van laza holdingstruktúrába szervezve), ezért tudja, hogy mit kellett volna még vizsgálni, így biztos benne, ha tovább nyomoztak volna, "igen érdekes dolgokra bukkantak volna".
    Laborc egy kérdésre válaszolva elmondta: amíg főigazgató, nem fog pereskedni, bár a Fidesz úgy hozta nyilvánosságra a lehallgatott telefonbeszélgetéseket, hogy nem kérte az engedélyét hozzá (a lap emlékeztet: az egyik beszélgetésből kiderül, hogy a volt és a jelenlegi főigazgató kikkel tartott kapcsolatot).