A mostani határozati javaslatért a szintén fideszes Ughy Attila felelős, aki a Városfejlesztési és Városképvédelmi Bizottság vezetője. A kormánypárti ambíciókkal rendelkező, európai kapcsolataira mindig büszke Fidesz politikusaitól meglepő, hogy támogatják, hogy pl. id. Antall Józsefről közterületet nevezzenek el Budapest szívében. Meglepő, mert idősebb Antall József a kommunista kollaboráns politikus nemzetiségi feszültségkeltést szítva, a második világháborút követő megtorlások közepette a németeket tömegesen elüldözte volna hazánkból, így fővárosukból is, amely történelmileg jelentős részben kötődik az egyébként, a magyarsághoz lojális német kisebbséghez.

Felháborítónak tartjuk a nagykoalíciós jellegű összefogást egy olyan ügyben, amelynek érdekében még egy 1989-es rendeletet is módosítani kényszerült a Közgyűlés, a „rendkívüli méltánylást érdemlő közérdekű cél” érdekében. Különvéleményünk szerint közérdekű cél a budapesti beruházások és cégek (M4, BKV, Margit híd felújítása) körüli korrupciógyanús ügyletek felderítése és megfelelő szankcionálása, az viszont feltűnő, hogy egy ilyen ügyben a korábban meghatározott időhatályon belül kényszerültek döntést hozni a fővárosi képviselők. A döntés inkorrekt, hiszen nyilvánvaló, hogy a 2010-es önkormányzati választásokon nagymértékben módosulni fog a Közgyűlés politikai összetétele és számunkra egyértelmű az is, hogy a mostani határozati javaslatot éppen ez indokolta. Nyomatékosan kérjük, hogy ezen napirendi pont tárgyalását halasszák el arra az időpontra, amelyet a rendelet eredetileg előírt, így lehetőség nyílik arra, hogy a budapesti lakosok olyan utcák között éljenek, amelyek valóban tükrözik a polgárok társadalmi akaratát.

Amennyiben mindenáron még az idén élni kívánnak azzal a javaslattal, hogy módosítsák a budapesti alsó rakpart szakaszainak átnevezését, a Jobbik nevében javaslom, hogy a közterületeket a fővároshoz szorosan köthető személyekről nevezzék el, akik a XX. századi magyarság dicsőséges forradalmának mártírjai és hősei voltak, és amelyek lehetővé tették, hogy a nemzeti büszkeség fogalma és Budapest neve összekapcsolódjon. Az általam támogatott személyek valódi világvárosi polgárokhoz méltón, egész Európának példát mutattak önfeláldozásból és a szabadság iránti elkötelezettségükből.

Javaslom, hogy a Fővárosi Közgyűlés a közterület- és városrésznevek megállapításáról szóló 9/1989 (1991.I.31) sz. Fővárosi Tanácsrendelet 17. §(1) d) pontja, a 18. § alapján, eleget téve a 7. § (19 pont és a 10. § pontjainak a következő személyekről nevezze el a budai és pesti alsó rakpartok szakaszait:
Mansfeld Péterrről, a megtorlások legfiatalabb áldozatáról, Tóth Ilonáról, önkéntes mentőszolgálatosról, Szabó János Széna téri parancsnokról, Mecséri Jánosról, a kormányőrség volt parancsnokáról, Major Ernőről, a csepeli nemzetőrség parancsnokáról, Dudás Józsefről, az újpesti ellenállás vezetőjéről, Gyöngyösi Miklósról, Landler utcai ellenállás vezetőjéről, Renner Péterről, Corvin közi szakaszparancsnokról és Angyal István Tűzoltó utcai parancsnokról.