A Millenárison "Pont ott Parti" várja idén is a diákokat, a programok már délután 4 órakor elkezdődnek: bemutatkozik több felsőoktatási intézmény, szó lesz külföldi tanulmányutakról, ösztöndíjprogramokról, nemzetközi szakmai gyakorlatokról, továbbá arról is, hogyan keressen valaki albérletet vagy diákmunkát.     

A ponthatárokat este 8 órától óriáskivetítőkön teszik közzé. A regisztrált jelentkezők az e-felvételi során használt személyes oldalukon (Én felvim) is megtalálják a jelentkezéseikhez tartozó ponthatárokat. Akik felsőoktatási felvételi jelentkezési lapjukon megadták a mobiltelefonszámukat, azok sms-ben is kapnak értesítést. A küszöbponthatár 200 pont.

Ebben az évben is a teljes mértékben magyar fejlesztésű számítógépes rendszer állítja szakonként országos rangsorba a jelentkezőket az általuk elért felvételi összpontszám alapján, majd a legjobb teljesítményű jelentkezőtől kezdve elhelyezi őket az általuk első helyen választott felsőoktatási intézménybe és képzésre.      

A szakemberek szerint nehéz megjósolni az idei felsőoktatási felvételi ponthatárokat, azokat a létszámkeret és a felvehető összlétszám mellett a jelentkezők teljesítménye is befolyásolja. Minél több jelentkező szeretne bejutni az adott képzésre, annál valószínűbb, hogy ott magas lesz a megállapított ponthatár.

Általánosságban a jelentkezések alapján annyi bizonyosnak mondható, hogy magasak lesznek a pontszámok azokon képzéseken és intézményekben, ahol hagyományosan nagy a túljelentkezés.

A ponthatárok nyilvánosságra hozatala után az Oktatási Hivatal valamennyi jelentkezőnek besorolási határozatot küld arról, hogy ő az egyes jelentkezési helyeken hány pontot ért el, ott mennyi a ponthatár, valamint besorolást nyert-e valamelyik jelentkezésére, és ha igen, melyikre. Függetlenül attól, hány képzést jelölt meg egyazon felsőoktatási felvételi eljárásban, a jelentkező csak egy helyre sorolható be: az általa felállított sorrendben arra a képzésre, ahol először éri el a megállapított ponthatárt.

A felvételről szóló határozatot és a beiratkozással kapcsolatos információkat az az egyetem, főiskola küldi meg, ahová besorolást nyert a jelentkező.
Az idén körülbelül ugyanannyian szeretnének a felsőoktatásban továbbtanulni, mint egy éve: a mostani 141 ezer jelentkező nagy része az alapképzést, a legtöbbjük az államilag támogatott képzési formát választotta. Többen céloztak meg felsőfokú szakképzést, mint előző évben.

A képzési területek "versenyében" az idén is a gazdaságtudományok vitték el a pálmát, csaknem minden ötödik jelentkező ilyen képzést jelölt meg első helyen. Tíz százalék feletti a műszaki, valamint a bölcsészettudomány képzési terület részesedése is. Az államilag támogatott képzésekre jelentkezők aránya nagyjából megfelel a tavaly megfigyelhetőnek, az elsőhelyes jelentkezések több mint 87 százaléka államilag támogatott helyre irányul.
Az államilag támogatott felvehető keretszám alapképzésben 53.450 lesz, mesterképzésre 19.600 hallgatót lehet felvenni.