A parlamenti ülésen egyebek mellett terítékre kerülhet az a kormánypárti frakcióvezetők által benyújtott javaslat, amely 15 tagúra növelné az Alkotmánybíróság létszámát, és amely költségvetési kérdésekben csak akkor jogosítaná fel ismét teljes körű döntésre a testületet, ha az államadósság a GDP 50 százaléka alá csökken.

A honatyák emellett kifejthetik véleményüket például a gyermekek után járó szavazati jog és a vármegye elnevezés elvetéséről, továbbá arról is, hogy az igennel szavazó képviselők neve mégse szerepeljen az alaptörvény végén.

Orbán Viktor hétfőn napirend előtti felszólalásában értékelte a nemzeti konzultáció eredményét. A miniszterelnök azt mondta: ennek alapján mindent belefoglalnak az alaptörvénybe, amit az emberek elsöprő egyetértéssel javasoltak, és kiveszik azokat a rendelkezéseket, amelyekkel az emberek nagy többsége nem ért egyet. Példaként említette, hogy a válaszadók 94 százaléka szeretné, ha a bíróságok indokolt esetben szabjanak ki tényleges életfogytig tartó szabadságvesztést, továbbá - mint fogalmazott - bár ő személy szerint egyetért vele, de a válaszadók többsége nem támogatja a gyermekek után járó extra szavazat bevezetését.

Az Országgyűlés az új alkotmány április 18-ra tervezett elfogadásáig nem tárgyal más előterjesztéseket. A végleges alkotmányjavaslat elfogadásához az országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges. Az államfő várhatóan április 25-én, ünnepélyes keretek között írja alá a szöveget.

Az alkotmányozás parlamenti szakaszának kezdetén két javaslatról nyílt meg az általános vita, a képviselők a Fidesz-KDNP által benyújtott, Magyarország Alaptörvénye címet viselő előterjesztéshez, és a független Szili Katalin, A Magyar Köztársaság Alkotmánya néven tett javaslatához szólhattak. A kormánypártoknak és az ellenzéknek erre egyaránt összesen 20-20 óra állt rendelkezésre, ám az MSZP és az LMP nem vett részt a vitában.